Aknákat találtak a Tisza-kormány költségvetésében
Megkezdődött a 2027-es költségvetés parlamenti vitája. Az Állami Számvevőszék elfogadta a Tisza-kormány törvényjavaslatának makrogazdasági prognózisát, amely 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Az ÁSZ ugyanakkor optimistának tartja a fogyasztásra, a beruházásokra és az exportra vonatkozó várakozásokat, és kockázatot lát az energiaárakban, a forint árfolyamában, valamint a vagyonadó tervezett bevételében is. A bevételi oldalon közel 100 milliárd, a kiadási oldalon 185 milliárd forintnyi kockázatot azonosított, ebből 135 milliárd forint a migrációs uniós bírság, amelynek megszüntetéséről még nem született döntés.
A Költségvetési Tanács véleménye után nyilvánossá vált az Állami Számvevőszék állásfoglalása.
Az ÁSZ a 100 oldalas dokumentumban kijelentette: a 2027-es költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági prognózisát az előirányzatok audit elemzése során elfogadja. Részletezi a számvevőszék, hogy az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó 2027-es makrogazdasági prognózis összhangban van a hazai és nemzetközi előrejelzést készítő intézmények előrejelzésével. A törvényjavaslat 2027-re 2,4%-os reál GDP növekedéssel és 3,0%-os inflációs rátával számolt – emlékeztetnek.
Az Állami Számvevőszék által készített ábra mutatja, hogy a 2027. évi Kvtv. javaslat két kiemelt paramétere az intézményi várakozásokkal összhangban van.
Az ÁSZ ugyanakkor lát kockázatokat is a makropályára nézve, és ezekről részletesen szól is.
1. A költségvetési törvényjavaslathoz készített makrogazdasági prognózis szerint a háztartások fogyasztási kiadása 4,1%-kal nő 2027-ben. Ez a többi előrejelzés mindegyikénél magasabb, így optimistának mondható. A kormány által 2027-re várt fogyasztás-bővülés mindazonáltal kisebb, mint a 2026. évi várható (4,5%) érték. A fogyasztás erőteljesebb bővülését a növekvő adójóváírásokkal, a családi pótlék és a kisnyugdíjak emelésével indokolják.
A 2027-es Kvtv. javaslat intézkedései jövedelmi átrendeződéseket eredményezhetnek az alacsonyabb jövedelmi decilisekbe tartozó egyének és háztartások felé.
A nagyobb fogyasztási hajlandóságú háztartások jövedelem emelkedése makroszinten a fogyasztási szerkezet változását eredményezheti. A szerkezetváltozás és a háztartások fogyasztási kiadásainak várttól esetlegesen elmaradó növekedése a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek teljesíthetőségének kockázatát hordozzák.
2. A költségvetési törvényjavaslathoz készített makrogazdasági prognózis szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,7%-kal nő 2027-ben. Ez a várakozás szintén optimizmust tükröz, mindegyik vizsgált intézmény erre vonatkozó előrejelzésénél magasabb. A kormány a megelőző évek csökkenő beruházási tendenciáját követő fordulatot az EU-val kötött megállapodás által a magyar gazdaságba áramló források hatására, a javuló üzleti hangulatra, a jobb üzleti környezetre és az alacsonyabb kamatszintre alapozza – részletezik a számvevőszék szakemberei.
Az ÁSZ értékelése alapján
az állami és EU-s forrásokból megvalósuló beruházások, a vállalkozásokat érintő adóváltozások, a vagyonadó bevezetése, és ezzel egyidejűleg a vállalati likviditási hitelek kamatának BUBOR-hoz kötése (jelenleg 5,5% a korábbi fix 3%-os kamat helyett) együttesen kockázatokat jelenthetnek a beruházások 2027-re várt alakulására nézve.
Az Európai Központi Bank és a Fed piaci árazásokból származtatott kamatpályája 2027-ben tovább emelkedik, ami a hazai kamatpályát is befolyásolhatja. Ez a piaci kamatok csökkenése ellen hat, ami a hazai vállalati beruházások dinamikáját kedvezőtlenül érintheti. Összességében a makrogazdasági prognózisban leírt bővüléstől elmaradó beruházási volumen a GDP növekedést is visszavetheti, ami kockázatot jelent többek között a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó teljesítésére – sorolja tovább az ÁSZ véleménye a makrogazdasági pályából fakadó veszélyforrásokat.
3. A termékek és szolgáltatások exportjában és importjában a 2027-es költségvetési törvényjavaslat a vizsgált előrejelző intézményeknél valamelyest nagyobb növekedést vár. A törvényjavaslat becslése azon alapul, hogy az élénkülő külkereskedelem (ipari termelés) az export 4,4%-os növekedését eredményezi, amit az erősödő európai konjunktúra, valamint a hazai exportkapacitások bővülése támogat. Hasonlóan, a vizsgált intézményi előrejelzések átlagától a makrogazdasági prognózisban magasabbra becsült behozatal a külkereskedelem élénkülésének és a fogyasztás bővülésének várakozásait tükrözi. A vártnál kisebb export a GDP növekedésre, a külgazdasági egyensúlyra és a forint árfolyamára is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.
4. A költségvetési törvényjavaslat a foglalkoztatottak számának változatlanságávalszámol 2027-ben. A fent említett kockázatok miatti esetleges kedvezőtlenebb makrogazdasági alappálya mellett, a mesterséges intelligencia fokozottabb elterjedése és a 20-64 éves populáció 2027-ben várható 0,5%-os csökkenése (Eurostat) is kockázatot jelent. A foglalkoztatottak számának kedvezőtlen változása számos adóbevételt és az automatikus stabilizátorokon keresztül a kiadási oldalt is érinti, így a költségvetésre kétoldali kockázatot jelent.
5. A költségvetési törvényjavaslat energiaárakra vonatkozó technikai feltevése a futures (határidős) árakon alapul, így a brent olajár esetében a 2026. évinél kedvezőbb, 79 dollár/hordós, a földgáz árában a tervezéskor vett TTF futures árakkal számolt. Az ÁSZ szakemberei ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy
mindkét részpiacon, mind a spot, mind a futures árak a 2027-re tervezett szintek fölött vannak 2026 novemberben.
Majd hozzáteszi az ÁSZ elemzése, hogy a kormányzati prognózis szerint a tavalyi évi 871,5 milliárd forintról 1 159,9 milliárd forintra emelkedett a Lakossági Rezsivédelmi Alap (33,1%-os növekedés), ami alapján általánosan magasabb földgázárral terveztek 2026-hoz képest.
A magasabb földgáz ár nem csak a Lakossági Rezsivédelmi Alapon keresztül érinti a költségvetést, hanem a középületek működési kiadásain keresztül is, illetve a vállalatok termelékenységén keresztül is. Utóbbinak számos a GDP növekedést, foglalkoztatást, hitelkockázatot, inflációt és több adóbevételt is befolyásoló hatása lehet. Ugyanígy, amennyiben a 2027-es olajárak, azok származékai, így a gázolaj ára a technikai feltételezésnél magasabban alakul, úgy a költségvetés, a hazai vállalkozások és a háztartások is költségnövekedésekkel nézhetnek szembe, ami összességében a gazdaság teljesítményét visszafogja és kockázatot jelenthet a költségvetés egyenlegére is – fejtik ki az ÁSZ elemzői.
6. A globális pénzpiaci és likviditási folyamatok a hozamfeltevésekre és az euró-forint technikai feltételezés megvalósulására vonatkoztatóan hordoznak kockázatot. A költségvetési törvényjavaslat 364,3 forint/euró árfolyammal számol 2027-re. Az árfolyam számos szektorra és költségvetést érintő előirányzatra hat, de kiemelendő az adósságra gyakorolt hatása. Az árfolyam 10 forintos gyengülése megközelítőleg 0,7%-ponttal növeli az államadósság-mutató értékét más tényezők változatlansága mellett. Emellett a korábbi évekhez képest szűkülő globális pénzpiaci likviditás, a fejlett országok adóssághelyzetével és országspecifikus kockázataival összefüggésbe hozható 2026-os hosszú hozam emelkedés 2027-ben folytatódhat, ami a hazai pénzpiacokra és hozamokra is kedvezőtlen hatású lehet – magyarázza az ÁSZ dokumentuma.
7. A 2027-es költségvetési törvényjavaslat egyes adóváltoztatásai adóztatási kihívást jelenthetnek. A minimálbér sávossá tétele, a vagyonadó és a vagyonosodási vizsgálat ellenőrzési, adóztatási és beszedési többletfeladatokat generál várhatóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) – vetíti előre az Állami Számvevőszék. A várható többletfeladat ellátás ellenére a NAV a 2026-os működési és felhalmozási költségvetéséhez képest 2027-ben alacsonyabb forrásra számíthat, ami a többletfeladat ellátásával kapcsolatos kockázatot jelenthet – emelik ki. Később kiderül: a NAV működési kiadása a módosított idei összeg 97,9%-ára, felhalmozási kiadása 34,2%-ára csökken.
Az Állami Számvevőszék szokásához híven elvégezte a jövő évi költségvetési törvényjavaslat bevételi oldalának alapos kockázatelemzését is (mennyire megalapozott a tétel és mennyire teljesíthető).A bevételi oldalon tehát összesen közel 100 milliárd forintos kockázatot azonosított az Állami Számvevőszék elemzése. Emellett külön kitért arra is a dokumentum, hogy a Tisza-kormány számos adószabályt módosít és az ezekből fakadó bevételi változásokat elfogadta az ÁSZ, ezek összege nem kevés: 1372,4 milliárd forintról beszélünk.
Néhény egyedi adónemnél külön figyelmeztetést is megfogalmaz az ÁSZ. Így például kiemelte, hogy a Szén-dioxid-adó előirányzat tervezett összege 25,2 milliárd forint. A Szén-dioxid-adó újonnan bevezetett adó, jogszabályi kialakítása jelenleg még folyamatban van. Az előirányzat összegének kialakításához kapcsolódó dokumentáció nem került átadásra az ÁSZ részére, így az előirányzat számításokkal nem megalapozott, teljesíthetősége nem értékelhető.
A Kisadózók tételes adója előirányzat tervezett összege 238 milliárd forint, ami a 2026. évi előirányzathoz képest 217,3%-os növekedést jelent. A jogszabályi változások hatására az adózói létszám növekedését becsülte a PM. Az átalányadózók körében végzett mikroszimulációs becslés alapján 100 000 új főállású és 10 000 mellékállású belépővel számoltak – idézi az ÁSZ. Az előirányzat a tervezett adóintézkedések hatályba lépése esetében teljesíthető, ugyanakkor a bevételek teljesítéséhez szükséges a KATA adónemet választó adózók tervezés során kalkulált létszámnövekedésének megvalósulása.
A Kiskereskedelmi adó előirányzat tervezett összege 335,7 Mrd Ft, ami a 2026. évi előirányzathoz képest 27,3 %-os növekedést jelent. A tervezés során számoltak a bázishatásokkal, a 2026. évi vásárolt fogyasztás bővülésével, a 2027. évi jogszabályváltozással összefüggő intézkedésekkel, és a 2025. évi intézkedés 2026-ra áthúzódó bevételcsökkentő hatásaival. Tekintettel arra, hogy a számítás során 18,8 milliárd forint többletbevételt várnak bázishatásból, az ÁSZ kérte a kapcsolódó indoklásokat. A PM ezt követően tájékoztatást adott arról, hogy egy jelentős piaci szereplő várhatóan alacsonyabb összegű előlegfizetést fog teljesíteni. Kitekintve a bázisév eddigi teljesítési adataira és a korábbi évek adóbeszedési gyakorlatára, valamint a PM által megküldött tájékoztatásra, nem megalapozott a várható teljesítés ilyen mértékű növekedése. Ebből következően az előirányzat teljesíthetőségének becsült kockázata 18,8 milliárd forint.
Új előirányzatként tervezték meg a törvényjavaslatban a vagyonadót 200 milliárd forint értékben. Az előirányzat számításokkal megalapozott. A tervezési dokumentációban meghatározott paraméterek alapján az előirányzat teljesíthető lenne, azonban
az ÁSZ véleménye szerint a számításokhoz alkalmazott paraméterek kockázatot jelentenek a bevétel teljesíthetőségére.
Az előirányzat megalapozottságához olyan adatbázisokat használtak fel, melyek egyrészt más vállalatértékelési módszertanra épülnek, mint az adóbevételhez kapcsolódó törvényjavaslat, másrészt torzításokat tartalmazhatnak a vonatkozási kör különbözősége miatt. A különböző módszertanok alapján eltérő lehet az értékhatárt elérő adóalanyok halmaza is. A módszertani kérdések mellett problémás, hogy a vagyonelemek értékelése azok eltérő jellege és sajátosságai miatt komoly kihívást jelent az önadózás keretében, bevallási kötelezettség alapján adózó adóalanyok számára.
A népegészségügyi termékadó előirányzat tervezett összege 113,3 milliárd forint, ami a 2026. évi előirányzatnál 23,6%-kal magasabb. Tekintettel arra, hogy a NEAK adatszolgáltatása szerint a népegészségügyi termékadó pontos szabályainak kidolgozása folyamatban van, és így a norma tartalmi elemeit az értékelés nem tudta megismerni, az előirányzat 20 milliárd forint teljesíthetőségi kockázatot hordoz – állapították meg.