Albán marihuána és afgán heroin is érkezik a Nyugat-Balkánon keresztül
Csempészszervezetek tömkelegei működnek Magyarország déli határa környékén. A tevékenységükről, illetve az ellenük való harc kihívásairól Dobó Gézát, a Migrációkutató Intézet kutatóját kérdezte az InfoRádió.
Az elmúlt fél évszázadban a Közép-Ázsiából Törökországon át a nyugat-balkáni régión keresztül Európába irányuló drogkereskedelmi útvonalak alig változtak, ám a migráció erősödésével bővült a „portfólió”. Összefonódás történt: akik kábítószer-kereskedelemmel és -csempészettel foglalkoznak, bővítették a portfóliójukat, az embercsempészetet is felvették a tevékenységeik közé. Ahogy a legtöbb szervezett bűnözői csoport, ők is a megfelelő mértékű haszonra fókuszálnak.
Magyarország az embercsempészet szempontjából tranzitország, rendkívül kevés illegális migráns marad itt, a kábítószer-csempészés tekintetében pedig részben tranzit-, részben célország.
A hatóságok a hetvenes évek óta próbálnak fellépni a határokon átnyúló illegális tevékenységgel szemben, de ez macska-egér harc – mondta Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója. A különböző államok sem támogatják, nincs olyasmi, mint például volt Szíriában a megbukott Aszad-rezsim idejében a Captagon-gyártás (az egykor gyógyszerként előállított, később szintetikus drogként használt szer hatalmas helyi gyártási kapacitása tulajdonképpen egy legális drogáram volt), de korrupció, szemet hunyás a Nyugat-Balkánon is előfordul a kutató szerint.
Az elmúlt évtizedekben változtak a határok is, hiszen volt olyan ország, amely 30 éve még háborús területnek számított, és olyan is, amely még nem is volt független. Az azóta bekövetkezett változások Dobó Géza szerint részben megnehezítették a csempészek dolgát, viszont, ha úgy tetszik, újabb lehetőségek is nyíltak a határokkal. Példaként említett a kutató egy településpárt: az észak-macedón–szerb–koszovói hármas határ közelében Lojane Észak-Macedóniában, illetőleg Miratovac Szerbiában. Ezeket kis túlzással úgy lehet elképzelni, mint például egy, az afgán–pakisztáni határon lévő törzsi területet.
„A lakosság túlnyomórészt albán nemzetiségű, egy erős klán, családi kapcsolatokkal a határ mindkét oldaláról. Régóta foglalkoznak csempészéssel. Korábban más területeken dolgoztak, de most földrajzilag odaért a fókusz, ahol egyébként is laknak, tehát a portfóliót bővítették az embercsempészettel, eddig pedig drogot, fegyvereket, bizonyos időszakokban pedig műszaki árut is szállítottak” – ismertette Dobó Géza az idővel már három országra kiterjedő klán működését.
A drog- és embercsempészetből származó profit részben a nyugati országokban, részben a Nyugat-Balkánon jelenik meg. A kutató felidézte például, hogy a hármas határhoz közeli szerbiai Miratovac településen a terepkutatásukon a roskadozó, urbanisztikailag kaotikusan elhelyezett építémények mellett hipermodern, építészetileg és esztétikailag is teljesen megfelelő házakat is láttak, olyanokat, amelyek megállnák a helyét akár a svájci Lausanne-ban vagy a Genfi-tó bármely más partvidékén.
Infostart
