Amerika újabb háborúra készül
Bolton arra utasította a Pentagont, hogy dolgozzon ki terveket Venezuelára „az orosz, kubai és a kínai befolyás elrettentése céljából”. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja nevű agytröszt a múlt héten számos prominens katonai vezetővel titokban szintén a venezuelai katonai beavatkozás lehetőségét mérlegelte.
Január végén számoltunk be Elliott Abrams venezuelai „különleges megbízott” kinevezéséről Washingtonban. Bár Abrams nem beszél spanyolul, a Reagan- és a Bush-adminisztráció alatt már több alkalommal játszott vezető szerepet dél-amerikai kormányok destabilizálásában. Washingtont Venezuelában nem csak a világ legnagyobb igazolt kőolajkészlete érdekli, hanem Maduro megbuktatásával szeretné visszaszorítani Peking és Moszkva befolyását Latin-Amerikában.
Ez a törekvés harmonikusan illeszkedik a 2017 decemberében nyilvánosságra hozott amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiához: ez egy új, hibrid háborús korszakot jelenít meg Washington, Moszkva és Peking viszonyában, amely a háborús küszöb alatt folyamatos küzdelmet vetít előre. Az elmúlt két hónapban a világ legnagyobb vízerőműveinek egyikét, a Venezuelában található Guri-gátat valóban több alkalommal is érte kiber-támadás és ezért országszerte áramkimaradások voltak. A Maduro-rezsim Washingtont vádolta az attakkal.
Most viszont úgy tűnik, hogy magasabb fokozatba kapcsolnak a katonai megoldás előkészületei. A Pentagon egyik illetékese szivárogtatta ki ugyanis a CNN-nek, hogy a múlt héten John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója arra utasította a védelmi minisztériumot, dolgozzon ki terveket Venezuelára „az orosz, a kubai és a kínai befolyás elrettentése céljából”. A terveket a kiszivárgott információk szerint a Pentagon vezérkara dolgozza ki, a Déli Parancsnoksággal (US Southern Command) együtt, amely a latin-amerikai és karibi térségben folyó amerikai katonai műveletekért felelős.
A Fehér Ház tehát padlógázt nyomott, miután az ál-ellenzéki vezető, Juan Guaidó nem tudott érdemi rezsimváltást kieszközölni. Márpedig mára Kína lett a legnagyobb befektető Latin-Amerikában és ezt a térnyerést a saját hátsó udvarában Washington láthatóan nem tudja megemészteni. James Mattis volt amerikai védelmi miniszter már múlt nyáron a négy latin-amerikai országot felölelő útján figyelmeztetett a növekvő kínai „agresszióra” és szorosabb parancsnoki együttműködésért lobbizott Washington és Latin-Amerika között.
Mike Pompeo külügyminiszter hasonló tervekkel és üzenetekkel a múlt héten Chilét, Paraguayt és Perut kereste fel. Pompeo fenyegetően többször megismételte Venezuela kapcsán, hogy „minden opció nyitva áll”. Egyben azzal vádolta Pekinget, hogy „finanszírozza a Maduro-rezsimet” és egyben Kína szerepét Latin-Amerikában „aljas”-nak nevezte.
Egy múlt heti zártkörű tanácskozás ténye szintén kiszivárgott, amely a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű agytröszt szervezésében a venezuelai katonai beavatkozás lehetőségét mérlegelte. A résztvevők listája magáért beszél: Kurt tengernagy, aki tavalyi évig a SOUTHCOM vezetője volt, a Nemzetbiztonsági Tanács több volt- és jelenlegi tagja, valamint az amerikai katonai attasék Brazíliából és Kolumbiából. Szintén jelen volt Roger Noriega az American Enterprise Institute-tól, aki az 1980-as években részt vett a Nicaragua elleni fedett CIA-műveletekben, hogy aztán 2004-ben már felügyelje a Jean-Bertrand Aristide, Haiti megválasztott elnöke elleni puccsot.
Forrás: Privát bankár
Káncz Csaba jegyzete
