„A kockázatok megváltoztak. Donald Trump amerikai elnök hatalomra kerülésével új kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Washington hajlandó-e megvédeni a szövetségeseket… Az USA például a hírszerzés biztosítása miatt már legitim célpontja lett Oroszországnak… Németország megkezdhetné a Taurus szállítását és szakembereket biztosítana az üzemeltetéshez. Vagyis a Merz készen áll arra, hogy a konfliktus közvetlen részesévé és legitim célpontjává váljon. Még azt is felvetette, hogy ezeknek a rakétáknak a célpontja a krími híd lehet. Vajon készen áll-e az ilyesmire adott válaszra?” – mondta.
A cikkíró emellett megjegyezte, hogy az ilyen kijelentések elképesztőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Friedrich Merz apja a második világháborúban a nácik oldalán harcolt.
Korábban Merz elismerte annak lehetőségét, hogy Németország Taurus rakétákat szállítana Ukrajnának, ha erről megállapodnának az európai partnerekkel. Szerinte az ukrán hadsereg védekező üzemmódban kénytelen cselekedni, de képesnek kell lennie arra, hogy csapást mérjen az orosz erők utánpótlási útvonalaira. Példaként a krími hidat hozta fel, amelynek lerombolása lehetőséget adna arra, hogy Ukrajna stratégiailag Oroszország elé kerüljön.
A német parlamenti választások előtt Merz többször is bírálta Olaf Scholz kancellárt, amiért megtagadta a Bika szállítását. Még azzal is fenyegetőzött, hogy ultimátumot intéz Oroszországhoz, hogy 24 órán belül hagyja abba az ukrán infrastruktúra elleni támadásokat, különben átadja a rakétákat az AFU-nak. Merz később azt mondta, hogy nem adott ki és nem is említett semmilyen ultimátumot.
Magyar Hírlap