Ami a történelem könyvekből kimaradt – ezeket biztosan nem tudtad Rákosiról

Hirdetés

Az egyik legkártékonyabbnak tartott magyar politikus, akiről a legtöbbet a róla elnevezett korszakban elkövetett szörnyűségeiről tudunk. De milyen volt magánemberként? Miért vált elkötelezett kommunistává? Mitől lett olyan paranoiás, hogy még a saját párkatonái között is ellenségeket keresett?

A fenti kérdésekre ad választ a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent Feitl István által írt Ki volt Rákosi Mátyás? című könyv. Ebből választottam most ki 6 érdekességet, ami segít jobban megérteni a személyiségét.

1. CSALÁDJA

A feltűnően éles eszű kisfiúnak 12 testvére volt. Ő a mama kedvence, aki kiharcolja, hogy ragyogó memóriával rendelkező kisfiát főreáliskolába írassák. Az apja kereskedő, akinek a vállalkozása váltakozó sikerrel működik, így Rákosi megtapasztalja a viszonylagos jóllétet és a hirtelen elszegényedést is. A munkásmozgalomról először egy bácsikája mesélt a kisfiúnak, de hamarosan a kis Matyi is észreveszi, hogy van, aki tanul és fizet az iskolában, és van ő, aki tanít és keres, miközben tanul is. Irigykedik jobb módú osztálytársaira, és minden erejével azon van, hogy kitűnjön közülük.

Testvéreivel szoros kapcsolatot ápol, annak ellenére, hogy 1918-1945 között rengeteget van távol a munkája és a börtönbüntetése miatt. Az anyja és a kisebb testvérek felnéznek Mátyásra, néhányan közülük kikerülnek a Szovjetunióba, később a kommunista pártban dolgoznak, támogatják Matyi testvérüket a börtönévek alatt, és amikor Rákosit 1956 után száműzik, akkor is folyamatosan tartják vele a kapcsolatot.

2. HÍRESSÉGEK, AKIKKEL RÁKOSI KAPCSOLATBA KERÜLT

Kevesen tudják, hogy amikor Rákosi a szegedi főreálba járt, olyan nevezetes magyar-latin tanára volt, mint Babits Mihály. Iskolás évei alatt különféle rendezvényeken megismerkedett a város értelmiségi elitjével is. Találkozott Tömörkény Istvánnal, Móra Ferenccel, a Kosztolányi családdal.

A 20-as évek elején Rákosi egy ideig Makai Jenő ügyvédnél lakott, és ekkor találkozott a fiatal József Attilával. Rákosi úgy állította be később ezt a találkozást, hogy a költő tőle hallott először a kommunista eszmékről, és csüngött minden szaván. József Attila később a saját visszaemlékezése szerint gyakran meglátogatta a börtönben ülő Rákosit, sőt még élelmet is vitt be neki.

Már budapesti kereskedelmi akadémiás évei alatt találkozott a radikalizálódó politikai légkörrel és magával Szabó Ervinnel is. A Tanácsköztársaság alatt természetesen együtt dolgozott Kun Bélával, az első világháború utáni Szovejet-Oroszországban töltött évei alatt pedig személyesen is találkozott Leninnel, aki elképesztő hatást gyakorolt rá. Rákosi visszaemlékezéseiben úgy írja le a vele való találkozást, mintha valamiféle hipnózisban lett volna. Mint a szentírást, úgy követte az instrukcióit, és a vezér szerény külseje és viselkedése is példaértékű volt számára.

Sztálinnal már sokkal ellentmondásosabb volt a viszonya: a hála, a hatalom vonzása, a rettegés és a rendkívüliség imádata egyszerre van jelen a hozzá fűződő kapcsolatában.

3. RÁKOSI A KALANDOR

Kevesen tudják, hogy Rákosi nagyon izgalmas, kalandos életet élt 1912-1925 között. 1913 és 1914, Hamburg és London, az első két munkával töltött év Rákosi életében. Mindkét városban nagyon gyorsan talál magának társaságot – persze a magyar munkások kolóniájában, és szívja magába az angol és a német nyelvet. A világháború kitörésekor hazatér, de villámgyorsan besorozzák, és kiküldik a keleti frontra. Itt hihetetlenül óvatos, nem vállal kockázatot, betartja az előírásokat, és sérülések nélkül megússza. Viszont orosz fogságba kerül, és már megy is vele a vonat Szibériába, ahol oroszul tanul kezd tanulni, és amint alkalma adódik, meglép a fogságból.

Itthon megismerkedik Kun Bélával, és hamarosan a Tanácsköztársaság aktív irányítói között találja magát. Matyi – ahogy az idősebbek nevezik – az egyik legígéretesebb tehetségként mutatkozik be: hűséges, szorgalmas, harcos, elkötelezett, megbízható és kiváló szónok. Kereskedelmi népbiztoshelyettes lesz, majd részt vesz a katonai mozgósításban, Salgótarján védelmének biztosítása volt a feladata. Később pedig a Kun Béla a Vörös Őrség parancsnokává nevezi ki. A Tanácsköztársaság bukása után a többi kommunistával együtt Ausztriába emigrál.

Az 1920-24 között a Komintern megbízásából részt vesz a közép-kelet-európai kommunista mozgalomban, kúszik-mászik át a határokon időnként nagyon kalandos körülmények között. Előfordult például, hogy fogkrémes tubusban és cipőkrémes skatulyában gyémántokat csempészett haza magyar emigránsok számára. Jár Olaszországban, Németországban, Párizsban, a Szovjetunióban, Norvégiában, Svédországban.

Végül 1924-ben tér haza titokban Magyarországra, ahol az illegális kommunista párt szervezésében tevékenykedik szintén veszélyes körülmények között. Bármennyire is igyekeztek betartani a konspiráció szabályait, a Horthy-rendőrség emberei beépültek az illegális kommunista pártba, és Rákosit 1925 szeptemberében le is tartóztatták. Nagy fogásnak számított, hiszen személyében egy volt népbiztost füleltek le.

4. RÁKOSI MŰVELTSÉGE

Talán az előző pontból már látszik, hogy Rákosi a legfőbb európai nyelveken kiválóan beszélt: angolul, németül, oroszul, franciául. Kiszabadulása után olyan nemzetközi sajtótájékoztatókat tartott, amelyeken az újságíróknak azon a nyelven válaszolt, amelyen kérdezték.

Imádta fitogtatni a műveltségét, ami ragyogó memóriájának volt köszönhető, valamint annak, hogy beszélgetőpartnereinek megfelelően mindig jól felkészült volt. Rengeteg irodalmi műből tudott egészen hosszú részeket fejből idézni, jártas volt a népi írók és Ady költészetében is. De sokat tudott a hadtörténetről, hadtudományokról is.

5. RÁKOSI A BÖRTÖNBEN

Rákosi 1925-1940-ig börtönbüntetését töltötte. Lakott a váci fegyházban, a szegedi Csillag zárt részlegében, amelyet kimondottan a kommunista elítéltek számára alakítottak ki. Rengeteg időt töltött magánzárkában. A váci fegyházban valóságos harc dúlt Rákosi és a börtönigazgató között, a fogoly ennek ellenére mégis tartani tudta a kapcsolatot a külvilággal hol egy fegyőrön, hol a főápoló segítségével. Mivel a politikai foglyokból gyakran kínzásokkal csikartak ki vallomásokat, Rákosi a börtöntársaival együtt éhségsztrájkba kezdett, és hamarosan megismerte a kényszertáplálás börtön-változatát: kényszerzubbony, vastag cső a gyomorba, porcukor, tojás és tej keverékével egy fél liter pép bejuttatása a renitensbe. Volt olyan fogoly, aki belehalt ebbe. Mindenesetre hatásos volt, mert a foglyok abbahagyták az éhségsztrájkot.

A politikai foglyok szabadon engedéséért nemzetközi tiltakozás indul, Rákosi ügyvédjei és testvérei is mindent megtettek azért, hogy a foglyokat szabadon engedjék. 1940 októberében végül Rákosit ideiglenesen szabadlábra helyezték, és egy hónapra, rokonlátogatási célból a Szovjetunióba utazhatott. Nem nyilvános és nem írásos alsó diplomáciai megállapodás született a két ország között, és két ember kiengedése fejében az oroszok hazaküldték az 1848/49-es szabadságharcban zsákmányolt zászlókat. A magyar közvélemény persze nem értesült a cseréről, csak a zászlók hazahozataláról.

1940. november 7-én Rákosi Sztálin mellett állhatott a Vörös téri dísztribünön…

6. RÁKOSI, A KONSPIRÁCIÓ NAGYMESTERE

Bár a börtönben a politikai foglyokat szigorú elzárással büntetik, Rákosinak sok titkos kapcsolat volt a külvilággal. Például a rendszeres ellenőrzés és motozások ellenére is sikerült alkatrészenként bejuttatni egy rádiót, amivel éjszakánként hallgatták a híreket, és rendszeresen kaptak tiltott könyveket, amelyek segítségével valóságos marxista-leninista akadémiát működtettek a börtönben.

Még azt is meg tudták oldani, hogy kulcsot szereztek a börtön azon raktárához, ahol a tiltott könyveket őrizték, és ahonnan ők titokban rendszeresen kiszolgálták magukat. Rákosi főleg német és francia könyveket olvas, oroszul tanul, angol szótárral rendelkezik.

Ez önmagában is mutatja, hogy milyen magas szinten sikerült Rákosinak elsajátítania a börtönkonspirációt. Rákosi itt vált a magyar kommunista mozgalom vezetőjévé. A börtön vezetése is tudta, hogy ha gondjuk volt valamelyik elítélttel, akkor hozzá fordultak, és Rákosi megregulázta az illetőt.

Persze azért gyakran kapott büntetésül sötétzárkát, ahol a magányba bele lehetett őrülni. Rákosi képes arra, hogy lefoglalja magát még egy magánzárkában is: rendszeresen tornázott, gyakran dalolt magában, végigjárta képzeletben azokat a helyeket, ahol korábban járt. A börtöntűrő képességét növelte az is, hogy küldetéstudata volt, azzal biztatta magát, hogy ő nemzetközileg ismert, tekintélyes politikus, akinek Nobel-díjas írók küldték el a könyveiket a börtönbe. Egyfajta kommunista mártíromságnak érezte a büntetését.

Kiszabadulása után a 16 évnyi börtönártalom egyáltalán nem látszott Rákosin, mindössze átmeneti tériszonnyal küzdött, és tágabb, szabadabb térségben egy ideig szédült. Amikor kiszabadult, a Szovjetunióban alapos kivizsgáláson esett át, és teljesen egészségesnek bizonyult.

A börtön mindenesetre megtanította a gyanakvásra, hiszen folyamatosan ügyelnie kellett arra, hogy kiszűrje a zárkatársak közül a beépített embereket. Ez később visszaköszön majd a koncepciós perekben, és abban, hogy a visszaemlékezők szerint Rákosi valósággal rettegetett attól, hogy ártani akarnak neki.

Forrás: Feitl István: ki volt Rákosi Mátyás? – emelttortenelem.hu

Hirdetés