Orbán Viktor számára kifejezetten kedvező lehet az olajembargó kérdésében, hogy az EU-csúcs előtti levelében Charles Michel az uniós egységről mint “kincsről” ír, és a 27-ek versailles-i megállapodását tekinti alapnak. Zelenszkijt is meghívták az EU-csúcsra, videós bejelentkezéssel.
Orbán Viktor levelet küldött Charles Michelnek és azt írta, tárgyalni sem hajlandó hétfőn az EU-csúcson az Oroszország elleni olajembargóról, az Európai Tanács elnöke által a hétfői brüsszeli tanácskozás előtt kiküldött leveléből az derül ki: tárgyalnak az olajembargóról hétfőn.
“Egységünk a legerősebb kincsünk”
“Az Európai Tanács rendkívüli ülésére gyűlünk össze május 30-31-én, hogy továbbvigyük Ukrajnáról, az energiáról, az élelmezésbiztonságról és a védelemről folyó vitáinkat. Ukrajna hihetetlen bátorságról és méltóságról tesz tanúbizonyságot az orosz agresszióval és atrocitásokkal szemben. Az első naptól fogva megingathatatlan humanitárius, pénzügyi, katonai és politikai támogatást nyújtunk az ukrán népnek és vezetésüknek. Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra” – írja a levelében Charles Michel, de azt is hangsúlyozza az uniós 27-ekről: “egységünk mindig is a legerősebb kincsünk volt. Ez marad a mi vezérelvünk”.
Ezzel Charles Michel lényegében kizárja azt a forgatókönyvet, hogy a hatodik uniós szankciócsomagról a 26-ok döntsenek hétfőn, Magyarország nélkül. Ezt a lehetőséget korábban a német alkancellár elfogadhatónak tartotta, a Politico is egyik opcióként írt róla a napokban, a magyar kormány részéről viszont határozottan azt hangsúlyozták, hogy egységesen kell meghozni az uniós csúcsokon a döntést. Most az Európai Tanács elnökének friss leveléből is az derül ki: a 27-eknek együtt kell dönteni.
“Zelenszkij elnök is csatlakozik hozzánk …”
“Első munkaülésünkön az ukrajnai helyzettel fogunk foglalkozni, és Zelenszkij elnök is csatlakozik hozzánk videón keresztül a megbeszélés elején” – írja a levelében Charles Michel, aki úgy fogalmaz: “az egyik legégetőbb gondunk az ukrán állam és nemzetközi partnereink likviditási szükségleteinek segítése. Megvitatjuk azt is, hogyan szervezzük meg a legjobban Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott támogatásunkat, mivel az ország újjáépítéséhez jelentős globális erőfeszítésekre lesz szükség”.
Fordulat: Michel visszatért a versailles-i megállapodáshoz
Az Európai Tanács elnöke egyértelművé teszi a levelében: a hétfői EU-csúcson vissza fognak térni az energia kérdésére, “beleértve a magas árakat, amelyek súlyosan sújtják otthonainkat és vállalkozásainkat. Fel kell gyorsítanunk energetikai átállásunkat, ha a lehető leghamarabb meg akarjuk szüntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket” – írja. Orbán Viktor számára kifejezetten pozitív fordulat, hogy Charles Michel a levelében hangsúlyozza: “a Versailles-ban hozott döntéseinkre építve vitatják meg a munka előrehaladásának legjobb módjait”.
A visszatérés a versailles-i uniós csúcson aláírt megállapodáshoz azért is fontos kitétel Michel levelében, mert Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Gulyás Gergely is szinte minden nyilatkozatában hangsúlyozta a rendkívüli párizsi csúcson kötött megállapodás azon elemét, miszerint minden ország energiaszerkezete más és más, és a 27-ek csak olyan lépések lesznek az Oroszország elleni szankciós döntések meghozatalakor, melyek figyelembe veszik valamennyi EU-s tagország energiaszerkezetét.
Gulyás Gergely elmondta, mi lehet a kompromisszumos megoldás
Holnap az EU-csúcs délután 4 órakor kezdődik, addig – ha Michel kompromisszumot szeretne az olajembargóról – az uniós nagykövetek tanácsában körvonalazódhat előzetes egyezség.
A magyar kormány már többször kijelentette: Magyarország azt tartja elfogadhatónak, hogy az uniós olajembargó a csővezetékes szállításra ne vonatkozzon a “landlock” országok esetében.
Gulyás Gergely pedig május elején a Hír Tv Napi Aktuálisban azt nyilatkozta: “amit elvárunk az Európai Uniótól, hogy “térítse meg a költségek egy részét, vagy egészét”, hogy Magyarország egy többéves folyamat végén eljuthasson oda, hogy ne függjön az orosz kőolajtól”. Szijhártó Péter pedig az El Paísnak adott interjújában mondta el, ahhoz, hogy más típusú olajat finomítsunk, 500-550 millió eurót kellene befektetnünk. Az átállás körülbelül négy évet venne igénybe. Az Oroszországból érkező olajvezeték kiváltásához az adriai-tengeri vezeték kapacitását kellene bővíteni, ami 200 millió eurós befektetést lenne, és azt sem tudjuk, hogy a bővítés mennyi időt venne igénybe.
A most csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV kérdésére, hogy a magyar kormány milyen kompromisszumos javaslatot tartana az EU-csúcson elfogadhatónak, azt válaszolta: “bennünket a vezetékes ellátás érint. Akkor tudjuk támogatni az erre vonatkozó, az ezt a részt kivételként nevesítő szankciókat, hogy ha a vezetékes szállításnál bármilyen nehézség áll elő, szünetel vagy akadozik, akkor vissza lehet térni a hajóval való szállításra is”.
A Politico és a Reuters is megegyzésről, Orbán sikeréről ír
A Politico pénteken azt írta, hogy megegyezés születhet a hétfői uniós csúcson, mégpedig úgy, hogy az értesülések szerint Magyarország mellett, Szlovákia és Németország is mentességet kaphat.
A Reutersnek pénteken nyilatkozó uniós diplomaták is azt nevezték a legreálisabb forgatókönyvnek, hogy már vasárnap, azaz ma megállapodhatnak a feltételekben a tagállamok.
Az uniós csúcs további napirendi pontjai
“Az orosz katonai agresszió drámai hatással lehet a globális élelmezésbiztonságra. Az élelmiszerárak megugrottak, és a világ számos részén komoly éhínség és destabilizáció veszélyével nézünk szembe. Találkozónkon megvitatjuk azokat a konkrét lehetőségeket, amelyek segítségével Ukrajna uniós infrastruktúra felhasználásával exportálhatja mezőgazdasági termékeit. Azt is látni fogjuk, hogyan lehet jobban koordinálni a többoldalú kezdeményezéseket ezzel kapcsolatban” – írta Charles Michel levelében az EU-csúcsról, hozzátéve: “Tekintettel az afrikai országok élelmezéshiányos helyzetére, Macky Sall, az Afrikai Unió elnöke videós linken keresztül csatlakozik hozzánk, hogy megvitassák a témát”.
Az Európai Tanács elnöke azt írta: “Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább erősítette az erős, összehangolt európai védelem iránti ambíciónkat. Márciusban megbíztuk a Bizottságot, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel együttműködve készítsen elemzést a védelmi beruházások hiányosságairól, és javasoljon további kezdeményezéseket az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére”. Legsürgetőbb prioritásnak nevezte Charles Michel a tagállami erőfeszítések összehangolását a készletek feltöltésére és az európai ipari bázis kiépítésére. “Megbeszéljük, hogyan kezeljük ezt a két kérdést” – írta a hétfő-keddi EU-csúcs előtt az ET elnöke.
atv