Az amerikai elnök szerint véget lehetne vetni a háborúnak. Az Európai Unió Kaja Kallas külügyi főképviselő vezetésével azonban egyértelműen elzárkózott a kompromisszumos békejavaslattól. Brüsszel és az EU háborúpárti vezetése a vérontást választja a béke helyett.
A volt észt miniszterelnök, aki 2024 decembere óta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, határozott álláspontot képvisel: nincs alku Oroszországgal, amíg egyetlen elfoglalt terület – így a Krím is – nem kerül vissza Ukrajnához, írta az Exxpress.
A Krím Ukrajna része. A megszállt emberek számára óriási jelentősége van annak, hogy más országok ne ismerjék el az orosz annexiót.
– hangsúlyozta Kallas az AFP-nek.
A kompromisszumot kizáró álláspontja mögött nemcsak elvi, hanem stratégiai megfontolás is áll. Kallas szerint az efféle engedmények „csak jutalmaznák az agressziót”, és szerinte veszélyes üzenetet küldenének. Brüsszel tehát hajthatatlan. A háborút választja a béke helyett.
A vita hátterében az az amerikai javaslat áll, amely szerint a háború véget érhetne, ha Ukrajna beleegyezne abba, hogy a 2014 óta megszállt Krím hivatalosan is orosz terület maradjon. Bár ez a terv sokak szerint reális esélyt jelentene a tűzszünetre, Kallas és az EU vezetése ezt visszautasította.
„A béke nem mehet az igazság rovására” – vallja Kallas, aki szerint Washington nem használja ki megfelelően az eszközeit Moszkva ellen. Ezzel nyílt bírálatot is megfogalmazott az amerikai döntéshozók felé.
Kaja Kallas évek óta keményvonalas irányvonalat képvisel Oroszországgal szemben. Korábban észt miniszterelnökként Javelin rakétákkal támogatta Ukrajnát, elfogatóparancsot követelt orosz parancsnokok ellen, és a háborúért az egész orosz lakosságot hibáztatta. Moszkva 2024 februárjában válaszolt nemzetközi elfogatóparanccsal ellene.
Bár Kallas Brüsszelben már az egész Európai Unió nevében beszél, de a 27 tagállam közel sem egységes a kérdésben. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nyíltan elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és kritikusan áll az unió háborúpárti politikájához.
Az Európai Unió azonban a béke helyett a háborút választotta. Amíg Magyarországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és Donald Trump az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása és a béke pártján áll, Brüsszel harciassága egyre fokozódik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyolcszázmilliárd eurót akar fegyverekre költeni.
Az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber pedig az egyik élharcosa Ukrajna támogatásának. Lapunk korábban írt arról, hogy egy belső dokumentum feltárja, hogyan tartja egységben Európa jelenlegi legerősebb pártja a képviselőket. Mint fogalmazott: aki a néppártnak tagja akar lenni, annak le kell tennie a hűségesküt Ukrajna mellett.
A sorkatonaság tervezett visszahozatala is utal az EU háborús készülődésére. Brüsszel nemrégiben pedig arra szólította fel az európai háztartásokat, hogy halmozzanak fel legalább három napra elegendő vészhelyzeti készletet.