Tovább tart a küzdelem és egymás méregetése az Európai Unió csúcsintézményei között.
Az Európai Parlament szerint nem számít, hogy az Európai Tanács tagjai, tehát az állam- és kormányfők miről döntöttek a múlt héten a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy január elsejétől életbe kell lépnie a jogállamisági mechanizmusnak. A brüsszeli hatalmi harcban az Európai Bizottság a harmadik játékos. Miközben dúl a csata, Európa úgy néz ki, ahogy.
Pontosan egy hete fogadta el az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő tanács azt a jogi nyilatkozatot, amely meghatározza, hogy a jogállamisági feltételrendszert miként lehet alkalmazni. A megállapodásban Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki feltételei érvényesültek.
Hiába bólintott rá több hónapos huzavona után egyhangúlag a 27 tagállam vezetője a határozatra, az Európai Parlament jelezte, hogy az számára nem elfogadható.
Ugyan a brüsszeli képviselők a határozatot nem tudták semmissé tenni, de a mára átnyúló ülésen elfogadtak egy állásfoglalást, amely kétségbe vonja az Európai Tanács múlt heti nyilatkozatának érvényességét.
Az Európai Parlament, a kormányfők alkotta Tanács és az Európai Bizottság között évtizedek óta folyó hatalmi harc része többek között ez az EP deklaráció, ami lényegében arra utasítja az Euórpai Bizottságot, hogy a múlt heti uniós csúcson született megállapodást ne vegye figyelembe – mondta az M1-en Kiszely Zoltán politológus. A szakember úgy fogalmazott: ez valójában a föderalisták és szuverenisták közötti vita.
„A jogállamiságnak része a bírósághoz fordulás. Ezért mindenképpen, hogyha ez bekövetkezik meg kell várni az ítéletet. Egyébként ez már egy értelmezési vita, hogy onnantól lehet ezt használni vagy sem, de az ami fontos, hogy ezt csakis az uniós források felhasználására lehet használni nem a kiterjesztett, hanem a szűkebb értelemben ez a politikai határozat” – tette hozzá Kiszely Zoltán.
A csütörtök reggel elfogadott EP-határozat ugyan nem kötelezi semmire az Európai Bizottságot, de a képviselők egy csoportja már most bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti az Ursula von der Leyen vezette testületet, ha nem veszi azt figyelembe.
„Az EB-t állítja nagyon nehéz helyzetbe ez a két eltérő értelmezés. nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen tegnap úgy fogalmazott mint a mesében az okos leány, hogy hozott is ajándékot meg nem is. Egyrészt elmondta, hogy az alkalmazása a jogszabálynak január 1-től megkezdődik. Ugyanakkor mégsem kezdődik meg az alkalmazása és csak akkor ha az Európai Bíróság döntést hoz arról, hogy a jogszabály végül is megfelel-e az uniós jognak vagy nem” – mondta Baraczka Eszter, az M1 tudósítója.
Nem nyugszik a Soros-hálózat által támogatott európai baloldal, mindenképpen rá akarják kényszeríteni az akaratukat a tagállamokra, akár zsarolással is – így reagált Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a brüsszeli fejleményekre.
Gyurcsányné és a baloldal minden határt átlépett a Magyarország elleni áskálódással és hadjárattal. A bevándorláspárti szövetségeseikkel egyetemben mindent megtettek azért, hogy Magyarországot megbüntessék és a hazánknak járó Uniós forrásrokat felfüggesszék és elvegyék. Láthatóan még egy ilyen különleges, nehéz helyzetben is, mint a világjárvány, nem képesek túllépni a saját határaikon”– hangsúlyozta a kormánypárti EP-képviselő.
A kormánypártok szerint egyébként a most elfogadott brüsszeli állásfoglalásnak nincs különösebb jelentősége, az csak egy gyenge utóvédharc az EP-képviselők részéről.
„A baloldal megpróbálja ezt győzelemként eladni. De maradjunk a tényeknél higgadtan. Azt tudjuk mondani, hogy Magyarország hozzájut a neki járó támogatásokhoz, és azt is sikerült elérni, hogy szubjektív kritériumok alapján egy ilyen zsarolási eljárást nem lehet indítani” – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Hollik István hozzátette: „A baloldali pártok versenyeznek, hogy ki tudja jobban támadni a kormányt, és ehhez úgy tűnik, a jövőben is kapnak majd segítséget Brüsszelből”.
Forrás: hirado.hu