Az Európai Unió válásjelenségei elfedik egy olyan forgatókönyv megvalósulásának esélyét, amelyben az integrációpárti erők erődösnek meg szemben a populistákkal – véli egy ismert társadalomtudós.
Jövőre kiderül, mi jön be jóslatából.
Lehet, hogy a remény sokszor naiv, de a félelemről is gyakran kiderül, hogy eltúlzott volt. Jelenleg politikai villámok csapkodnak Európa-szerte a brexittől a rendezetlen ukrán konfliktusig, a lengyel vezetés populizmusától az olasz kormány ellenállásáig az eurózóna szabályaival szemben. Ezek a válságtünetek azonban elfedik, hogy egy másik, egy egységesülő Európa lehetőségét – kezdi meglepő állítással publicisztikáját a Financial Timeson (FT) Timothy Garton Ash az Oxfordi Egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzora.
Az Európa-pártiak optimista víziójának élén Emmanuel Macron francia államfő ambiciózus vízióját említhetjük egy egységes Európáról. Tény, hogy próbálkozása inkább hasonlít arra, amikor valaki az ujjával igyekszik elszorítani a vérzést a karján, mint amikor Napóleon végiglovagolt Európán. Tény az is, hogy hazai népszerűsége a mélyben van, és a franciák színpadias forradalmi hagyományaikkal összhangban tüntetnek ellene.
Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy tanácsadó csapata az utóbbi időben a korábbinál realistábban ítéli meg, mit érhet el Macon mozgalma. Például letettek arról az álmukról, hogy az elnök En Marche mozgalma európai politikai erővé bővülhet a jövő májusi európai parlamenti választáson. Ehelyett arra készülnek, hogy összeállnak a parlamentben már képviselőcsoporttal rendelkező liberális demokratákkal, létrehozva egy tisztán integrációpárti politikai formációt.
Ennek a csoportnak az esélyeit javítja közvetve Ash szerint, hogy az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a bajor CSU politikusát választotta jelöltjének az Európai Bizottság élére. Weber nem tudja kimagyarázni, hogy bent tartotta az EPP-ben a Fideszt, Magyarország egy autoritáriusabb miniszterelnöke, Orbán Viktor pártját. Megszavazta ugyan a Sargentini-jelentést, ám ezzel csak kompenzálja, hogy nem mutat ajtót Orbánnak.
Webernek nincsenek magas szintű kormányzati poszton szerzett tapasztalatai, amelyek felkészítették volna arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen. Ezért a brit társadalomtudós szerint jelölése közvetetten növeli az esélyét annak, hogy egy dinamikusabb, tapasztaltabb politikus legyen végül Jean-Claude Juncker utóda.
Ash pozitív jóslatának következő eleme a német belpolitika lehetséges alakulása. A szociáldemokraták valamikor jövőre kiugorhatnak a népszerűségüket súlyosan erodáló nagykoalícióból, ami előrehozott választásokhoz vezetne. Az Angela Merkel CDU-elnöki posztjáért folyó harc esélye jelenleg Friedrich Merz, aki konzervatívabb nála, de egyértelműen Európa-párti. Legfőbb versenytársa, Annegret Kramp-Karrenbeuer (Merkel választottja) elég liberális ahhoz, hogy egy zöld-szabaddemokrata-konzervatív kormány élére álljon.
A radikális jobboldali lengyel Jog és Igazságosság kormánya ugyan az elmúlt három évben a hibrid autoritárius magyar útra lépett, ám az EU – szemben Magyarországgal – időben fellépett ez ellen az hatalmi ágak megosztását veszélyeztető igazságügyi reform ügyében. Emellett – szintén szemben Magyarországgal – a lengyel ellenzék sikeresen szállt ringbe a kormánypárttal az őszi önkormányzati választáson. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, volt kormányfő visszatérhet a lengyel belpolitikába, sikerrel vezetheti a mérsékelt jobboldali ellenzéket a jövő évi parlamenti választásokon.
A brexit előkészítése kaotikusan folyik az Egyesült Királyságban, de Ash szerint ez is elfed egy az Európa-pártiak nézőpontjából pozitív lehetőséget. Ha a brexiter konzervatív képviselők megbuktatják a londoni kormány válási megállapodástervezetét, akkor a legvalószínűbb folytatás egy újabb népszavazás lenne a függetlenségről, amely hozhatja a brexit megerősítését vagy azt, hogy a többség az EU-tagság fenntartására szavaz.
A brit szakértő elismeri, hogy Európa jelenleg a több évtizedes integráció után a szétzilálódás útján halad. Nem vállalkozik arra, hogy megtippelje az előbb felsorolt lehetőségek bekövetkezésének valószínűségét. Elhanyagolható az esélye annak, hogy mindegyik egyszerre megvalósul. Ugyanakkor bármelyik változás megtörténhet, és ez csupán egyes személyek döntésén múlik. A lengyel himnusz egyik sorát átköltve: Európa nem veszhet el, amíg élünk.
Forrás: napi.hu