Az internetezők hevesen reagáltak arra a hírre, hogy Ukrajna beleegyezett egy 30 napos fegyverszünetbe az Egyesült Államok közvetítésével, különösen Marco Rubio ultimátuma miatt. Az USA külügyminisztere ugyanis a hírek szerint azt mondta, Oroszország csak igennel vagy nemmel válaszolhat az ajánlatra. De vajon mit gondolnak erről az egészről a politikusok és a katonai szakértők?
Az orosz Telegram-csatornákon a megállapodást megvetéssel (kakis emoji) és cinizmussal (sírva röhögős fej vagy lefelé mutató hüvelykujj) fogadták, sokan csapdának, egy újabb amerikai átverésnek tartják. Széles körben osztják azt a véleményt, hogy Moszkvát már korábban is becsapták, például a minszki megállapodásokkal, valamint az isztambuli tárgyalásokkal.
Utóbbi kapcsán érdemes kiemelni, hogy az orosz narratíva szerint 2022 tavaszán azért álltak meg, mert körvonalazódni látszott a megállapodás – aztán jött Boris Johnson, és a villámgyorsan megerősített ukrán haderő támadásba lendült.
Ráadásul a dzsiddai tárgyalások előtt nem sokkal Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre orosz területek ellen, mire válaszul sokan a rettegett Oresnyik bevetését követelték orosz oldalról.
A közösségi médiában és a sajtóban is előkerült Vlagyimir Putyin orosz elnök egy korábbi, 2024 júniusi nyilatkozata, amelyben a föderáció elnöke világosan kijelentette, hogy Oroszország milyen feltételek mellett hajlandó tárgyalni: az ukrán hadsereg teljes kivonása a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területekről, továbbá Ukrajna hivatalos lemondása a NATO-tagság terveiről. Putyin szerint csak ezen feltételek teljesülése esetén lenne Oroszország hajlandó azonnali tűzszünetet elrendelni és tárgyalásokat kezdeni.
Az orosz katonai és politikai közösség is szkeptikusan áll a fegyverszünethez. Viktor Szoboljev, az Állami Duma képviselője például azt nyilatkozta, hogy Oroszország nem fog beleegyezni egy harmincnapos fegyverszünetbe, mert az időt adna az Egyesült Államoknak és Ukrajnának, hogy felfegyverezzék és megerősítsék az ukrán hadsereget. Hasonló véleményt osztanak katonai szakértők és népszerű orosz Telegram-csatornák is, amelyek szerint ez az időszak lehetőséget teremtene Kijev számára, hogy embereket, felszerelést és fegyvereket szerezzen be, és végül akár újraindítsa a harcokat egy kedvezőbb helyzetből.
Mihail Seremet, az Állami Duma másik képviselője szintén kifejezte aggályait. Szerinte Moszkva nem érdekelt a konfliktus folytatásában, de nem fog beleesni egy újabb csapdába. Rámutatott, hogy Ukrajna a tárgyalások előestéjén nagyszabású dróntámadást hajtott végre orosz területeken, amit Moszkva nem hagyhat válasz nélkül. Úgy véli, hogy Kijev ezzel a lépéssel próbálja megfélemlíteni és manipulálni Oroszországot, ami tovább növeli a két fél közötti bizalmatlanságot.
A háborús tudósító, Alekszandr Kocz szintén kiemelte, hogy Kijev mindig akkor hajlik a fegyverszünetre, amikor a fronton nehézségekbe ütközik. Emlékeztetett arra, hogy a múltban hasonló mintázat figyelhető meg: az ilovajszki és debalcevei vereségek után, illetve az orosz csapatok előrenyomulása idején Kijev rendre béketárgyalásokat kezdeményezett. Most, amikor az ukrán hadsereg komoly problémákkal küzd a fronton, ismét egy ideiglenes fegyverszünetet próbál elérni.
Ugyanakkor néhány orosz elemző szerint a fegyverszünet elfogadása időszerű lenne, mivel az USA közvetítése enyhítheti az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomást. Jellemző ugyanakkor a támogatókra, hogy az egyik publicista például azt hangsúlyozta, hogy a fegyverszünet záradékában ki kell mondani: ha bármelyik NATO-tagállam a fegyverszünet alatt fegyvert szállítana Ukrajnának, akkor Oroszországnak joga van megtorló lépéseket tenni, és ezt az esetet nem szabad a NATO 5. cikkelye alá vonni.