Digitális nyilvántartást sürgetnek az osztrákok, hogy ne foglalkoztathassanak országukban társadalombiztosítás nélkül kelet-európai munkaerőt.
A bécsi építőipar munkásainak 90 százaléka már az unió keletebbi országaiból jön, de sokuk után a munkáltató nem fizet társadalombiztosítást, azt az érintettek hamis papírokkal „igazolják”.
Az EU-s rendszabályok, miközben módot adnak a munkaerő szabad mozgására, szabályozzák az ideiglenes külföldi foglalkoztatás rendjét is. A kiküldöttnek megfelelő társadalombiztosítással kell rendelkeznie, amelynek szolgáltatásait betegség, munkabaleset, illetve munkanélküliség esetén igénybe veheti. Amint azonban az ellenőrzések mutatják, e munkavállalók jó 5 százalékának, tehát sok ezer embernek, nincs semmiféle biztosítása. Az őket kiküldő, illetve alvállalkozóként szereplő cégek nem kötnek rájuk társadalombiztosítást. Így a dolgozók baj esetén semmire nem számíthatnak, az osztrák állam pedig évi több száz milliós járulékbevételtől esik el.
Az előírások szerint a külföldön munkát vállalóknak rendelkezniük kell az úgynevezett A 1-es okmánnyal, amely személyi adataik, munkaadójuk adatai mellett tartalmazza azt is, hogy érvényes társadalombiztosításuk van. Ezzel azonban igen könnyű csalni: az ellenőrzéseknél sorozatban találtak olyan eseteket, amikor a dolgozót kiküldetése előtt egy nappal jelentették be a tb-nél – majd másnap már ki is jelentették…
Az említett, több lapból álló igazolás lapjai nem sorszámozottak, annak alapján nem lehet kideríteni, hogy a kiküldő vállalat létezik és fizetőképes – e. A papír egyébként könnyen hamisítható, akár másolással.
Osztrák részről most ezért sürgetik, hogy (a forgalmi adók kontrolljának rendszeréhez hasonlóan) hozzanak létre adatbankot, amellyel ellenőrizhető, hogy a külföldön dolgozó munkaerő kinél van alkalmazva, és hogy fizetnek-e utána tb-t. A rendszer segíthetne az adott országoknak is, amelyek adóhatóságai ellenőrizhetnék, mennyit keresnek polgárai külföldön.
Forrás: Euractiv