Site icon Mai Világ

Az uniós tagállamok fizetik majd Ukrajna újjáépítését

Kijev, 2022. április 8. Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog Kijevben 2022. április 8-án. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Hirdetés

A Bloomberg értesülései szerint Brüsszel már tudatta is a tagállamokkal, hogy keleti szomszédunk háború utáni újjáépítését az unió tagállami fogják majd finanszírozni egy a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alaphoz hasonló pénzügyi alap létrehozásával. Mint ismert, hazánk a jogállamisági hajcihő okán éppen ezekhez a forrásokhoz nem fér hozzá Brüsszel döntése miatt.

Az Európai Unió szolidaritási alapot készül létrehozni, hogy finanszírozza Ukrajna háború utáni újjáépítését, és a Bloomberg értesülése szerint Brüsszel már tudatta a tagállamokkal, hogy várhatóan nekik kell majd állniuk a költségek döntő részét. Az alap hasonló lesz, mint az, amelyet a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére használnak a 27-ek, a befektetéseket és a reformokat az ukrán kormánnyal egyeztetve finanszírozzák, de azt még nem lehet tudni, hogy annak mekkora része lesz a segély, illetve a hitel. Mivel a háború még tart, és senki nem tudja, mikor ér véget, ezért egyelőre az alap számára szükséges összeget sem lehet meghatározni. Az Európai Bizottság azonban arra számít, hogy az a következő évtizedekben eléri a több százmilliárd eurót, és az újjáépítési tervekről már egyeztetnek brüsszeli és washingtoni illetékesek, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A nemzetközi pénzügyi szervezetek, az EU és az Egyesült Államok nem csupán Kijev anyagi támogatását kész biztosítani, de azt is garantálni akarja, hogy a pénzt megfelelően használják majd fel – és ez nem lesz egyszerű feladat.

Az egyik legsúlyosabb akadály a rendszerszintű korrupció. Ukrajna a lehetséges százból 32 pontot szerzett tavaly a Transparency International Korrupció Érzékelés Indexe (CPI) szerint, és így a 122. helyen végzett 180 ország között. (Oroszország még rosszabbul teljesített, 29 ponttal a 136.) A másik fő akadály a felügyeleti mechanizmusok hiánya.

A bizottság első lépésként a Világbankkal közösen felméri, hogy mennyi pénz szükséges az ország helyreállítására. Az ukrán kormány becslése szerint az orosz támadások már eddig mintegy 1000 milliárd dollárnyi kárt okoztak. A legfontosabb az infrastruktúra helyreállítása és a közszolgáltatások fenntartása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta Ursula von der Leyennek, az EB elnökének, hogy a kormánynak havi öt-hét milliárd dollárra van szüksége a munkabérek és egyéb szociális kiadások kifizetésére. Az EU egyébként a háború kezdete óta már jóváhagyott egy hatszázmillió eurós kedvezményes hitelt Ukrajna számára, és egy hasonló összegűt nyújt várhatóan még a nyár előtt. Az IMF pedig egy 1,4 milliárd dolláros sürgősségi finanszírozást biztosított, miközben hatálytalanított 2,2 milliárdnyit a korábbi ötmilliárdos hitelből, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy Kijev nem tudja teljesíteni a fennmaradó rész folyósításához szükséges reformokat és feltételeket, többek között a korrupció elleni küzdelem terén.
Több tagállam, például Svédország és Szlovénia azt is szorgalmazza, hogy fordítsák az ukrán újjáépítésre a szankciós listán szereplő orosz oligarchák befagyasztott vagyonát. A nyugati büntetőintézkedések miatt sorra vonulnak ki a külföldi cégek Oroszországból, vagy függesztik fel a működésüket. A világ negyedik legnagyobb autógyártója, a Stellantis kedden jelentette be, hogy logisztikai problémák és a szankciók miatt felfüggeszti a gyártást utolsó oroszországi gyárában, ahol a japán Mitsubishivel közösen furgonokat készítettek. A Stellantis gyártott és forgalmazott Peugeot, Citroёn, Opel, Jeep és Fiat típusú járműveket az országban, de a Reuters beszámolója szerint így is csak az orosz autópiac egy százalékát adta. Az orosz exportot és importot már az invázió kezdete után felfüggesztették, a termelést átvitték Nyugat-Európába, és befagyasztották a tervezett befektetéseket.

Az Oroszország elleni szankciók azonban nem terjednek ki a mezőgazdaságra, bár egyre erősödik a nyomás a külföldi agrárcégeken az ukrán termelők és uniós politikusok részéről, hogy szakítsák meg az együttműködést Moszkvával. Olyan óriásokról van szó többek között, mint a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a német BASF és a svájci Syngenta, amelyek vetőmagokat és növényvédő szereket szállítanak Oroszországnak. Utóbbi ráadásul leállította a szállítást Ukrajnának, annak ellenére, hogy érvényes szerződésük van, és az ukránok előre fizettek – idézte a Politico Dmitri Szkornyanovot, az egyik legnagyobb ukrán agrárcég, a HarvEast vezérigazgatóját. A nyugati cégek azzal védekeznek, hogy humanitárius missziót teljesítenek, a globális éhínséget akadályozzák meg, mivel Oroszország a világ legnagyobb árpa-, búza- és napraforgóolaj-exportőrei közé tartozik, és olyan közel-keleti és észak-afrikai országok függnek tőle, ahol egyébként is gyenge az élelmiszer-biztonság.

Hirdetés

Forrás: vg.hu

Hirdetés
loading...
Exit mobile version