Litvánia védelmi minisztere szerint Európának el kell törölnie a védelmi kiadásokra vonatkozó hitelfelvételi korlátokat, különben háborúval nézhet szembe Oroszországgal – számolt be a Reuters. Dovile Sakaliene a hírügynökségnek adott interjújában hangsúlyozta a védelmi képességek azonnali megerősítésének létfontosságú szerepét.
A védelem most létkérdés, fontosabb, mint a strukturális reformok. Ha nem tudsz elegendő lőszert biztosítani a katonáidnak, nem igazán számít, mit mondasz- mondta Sakaliene az interjúban.
„Lehetőségünk van megakadályozni, hogy polgáraink iszonyatos számban haljanak meg orosz golyóktól és bombáktól. De ehhez most kell forrásokat biztosítanunk a hadseregünk, védelmi képességeink megerősítésére.”
Litvánia, amely a NATO és az EU tagja, és mind korábbi fennhatósága Oroszországgal, mind Moszkva közeli szövetségesével, Fehéroroszországgal határos, jövőre GDP-je 5,5%-át tervezi védelemre fordítani, szemben az idei 3,9%-kal.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei szombaton egy közös védelmi alap létrehozását tárgyalták, amely védelmi felszereléseket vásárolna és birtokolna. Ez részben megoldást jelentene a magas adósságállománnyal rendelkező országok aggályaira, mivel a felmerülő adósság nem terhelné a nemzeti költségvetéseket.
A megbeszélés része annak az európai erőfeszítésnek, amely egy esetleges orosz támadásra való felkészülést célozza, mivel az EU-kormányok felismerték, hogy biztonságuk szempontjából már nem támaszkodhatnak teljes mértékben az Egyesült Államokra.
Oroszország védelmi minisztere decemberben kijelentette, hogy Moszkvának fel kell készülnie a NATO-val való közvetlen konfliktusra a következő évtizedben.
A különálló ReArm Europe terv keretében az EU a következő négy évben 800 milliárd euróval kívánja növelni katonai kiadásait a védelmi beruházásokra vonatkozó költségvetési szabályok lazítása és az EU költségvetése terhére történő közös hitelfelvétel révén nagyobb védelmi projektekre.
Sakaliene szerint az Európai Uniónak el kell törölnie a védelmi célú hitelfelvételre vonatkozó összes korlátozást, és azonnali támogatásokat, nem csak kölcsönöket kell nyújtania tagjainak erre a célra. A miniszter elmondta, hogy megérti Donald Trump amerikai elnök álláspontját, miszerint nem védené meg a NATO-szövetségeseket, ha azok nem költenek eleget saját védelmükre.
Ez a feszültség, ez a kellemetlen beszélgetés – indokolt. Ott tartunk, ahol tartunk, mert Európa éveken át szörnyen lemaradt- mondta Sakaliene.
Trump szavai ellenére az első vonalbeli NATO-szövetségesek, Litvánia, Észtország, Lettország és Lengyelország „válság esetén számíthatnak az Egyesült Államokra”, állította Sakaliene, mivel jelentős összegeket költenek védelmükre és szorosan együttműködnek az amerikai hadsereggel.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a NATO-szövetségesek a júniusi hágai NATO-csúcstalálkozón elkötelezik magukat a GDP legalább 4%-át kitevő védelmi kiadások mellett, szembenézve az orosz veszéllyel.
portfolio