A hét szomszédos ország közül egyedül Horvátországgal tudjuk valamennyi határátkelőnket nyitva tartani az ingázóknak, de a későbbiekben új átkelők megnyitására is készülünk – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn horvát kollégájával tartott tárgyalását követően.

Szijjártó Péter a Gordan Grlic Radmannal tartott megbeszéléseiről szólva megemlítette: még március végén egyeztek meg arról, hogy a határsáv 30 kilométeres körzetében élők munkavégzés miatt átléphetik az országhatárt. A koronavírus-járvány után új határátkelőhelyeket is szeretnének nyitni, így 2023-ig elkészül a magyar-horvát határig az M6-os autópálya, továbbá Zákánynál és Sároknál már előkészítik egy-egy új átkelő infrastruktúráját. A miniszter azt mondta: a két ország kölcsönösen segítette egymást a világjárvány miatt külföldön rekedt állampolgárok hazatérésében, Magyarország 16 horvát, Horvátország pedig 64 magyar hazajutásában nyújtott segítséget. Magyarország a horvátok egészségügyi védekezéséhez 100 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát adományozott, illetve segítette az eszéki kórház felkészülését a védekezésre.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: kölcsönösen érdekeltek egymás sikerében, az egészségügyi védekezésben és a gazdaság újraindítása miatt is, hiszen a legnagyobb magyar vállalatok Horvátországban is fontos gazdasági szerepet játszanak. A legnagyobb magyar vállalat, a Mol éppen nemrég döntött arról, hogy a rekordösszegnek számító 183 milliárd forintért modernizálja az egyik horvát olajfinomítót, az OTP pedig Magyarország legnagyobb bankjaként immáron a negyedik legnagyobb piaci részesedésű bankká vált Horvátországban. Tavaly, a két ország közötti kereskedelmi forgalom, rekordot döntve, meghaladta a 2,6 milliárd eurót. Ahhoz, hogy a magyar és horvát vállalatok közötti kapcsolatokat a világjárvány utáni időszakban is zökkenőmentessé tehessék, a magyar Eximbank 180 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására – sorolta a külügyi tárca vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a kisebbségek esetében példás az együttműködés, a határon túl élő magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra. A drávaszögi gazdaságfejlesztési program keretében eddig már 3 milliárd forintot meghaladó beruházás valósult meg, ezt a programot a jövőben is szeretnék folytatni.

Szijjártó Péter jelezte: jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet talán a legtöbb kihívással teli időszakban vett át. Az EU előtt álló sok dilemmát illetően – mint mondta – „egy követ fújunk”, hasonlóan gondolkodnak a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, az illegális migrációval szembeni fellépés folytatásáról és a kohéziós források szintjének fenntartásáról is. Kiemelte, hogy Horvátország

Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter felidézte a két ország több évszázadra visszatekintő barátságát és az elmúlt évtizedekben Magyarország kiállását Horvátország mellett a függetlenné válása vagy az európai uniós csatlakozása ügyében. Megköszönte a mostani járvány leküzdése és a néhány héttel ezelőtti zágrábi földrengéssel kapcsolatban nyújtott magyar támogatást is.

Említést tett arról, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott határátlépési könnyítések mintegy 100 embert érintenek Letenye térségében. Nagyon fontos, hogy a muraközi borászok meg tudják művelni magyarországi szőlőiket, földjeiket, a Horvátországban dolgozó magyarok pedig elláthassák a munkájukat, mindez ráadásul az EU-n belül is mutatja, hogy a határaink nyitottak – mondta Gordan Grlic Radman. A horvát külügyi tárca irányítója – aki 2017-ig országa budapesti nagykövete volt – a példás kisebbségi kapcsolatokról is szót ejtett, emlékeztetve arra, hogy a Magyarországon élő mintegy 50 ezer horvát és a Horvátországban élő magyar kisebbség teljes mértékben azonos jogokat élvez. Gordan Grlic Radman zárásként arról is beszélt, hogy április 27-én az európai uniós turisztikai miniszterek videokonferenciát tartanak a közelgő turisztikai szezon intézkedéseiről. „Meglátjuk mi lesz a megoldás a közös európai politika keretében – figyelembe véve a járványügyi helyzetet – (.), de úgy gondoljuk, hogy az életnek győznie kell és győzni is fog” – mondta.