A franciák mindössze 10 százalékát érdekli az ukrajnai háború, ezért Emmanuel Macron elnöknek azon kétségbeesett felhívásai, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, csak aláássák a macronisták választási pozícióit.
Macronnak nehéz hete volt az előző, a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalások lényegében kudarcba fulladtak a múlt hét elején. A francia elnöknek nem sikerült megállapodnia a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokban fellépett feszültségek csökkentéséről, amelybe az Egyesült Államok rángatja bele lényegében az Európai Uniót.
Aztán jött a kiábrándító munkanélküliségi statisztika, amely 7,5 százalékon állt. Macron minden lehetséges módon megpróbálta a kínai vállalkozásokat Franciaországba csábítani, remélve, hogy így kihúzhatja az országot a jelenlegi stagflációból. Ez azonban nem sikerült egyelőre.
Azután itt vannak az Új-Kaledóniában kitört zavargások, ahová sietve csapatokat kellett küldenie. Mindezt azért, hogy megpróbálják elnyomni az ottani függetlenségi mozgalmat, mivel a függetlenség hívei már 2023-ban győztek Francia Polinéziában.
Aztán ott vannak a Macront zsaroló, magasabb béreket követelő szakszervezetek, és a nyári olimpia bojkottjával fenyegetőznek. Az olimpia költségei folyamatosan nőnek, és elérhetik az 5 milliárd eurót. És mindezt egy 155 milliárd eurós költségvetési lyukkal terhelt adósságválsággal bírkózva.
Macron pártja az előrejelzések szerint elveszíti a közelgő európai parlamenti választásokat. Az első helyen Marine Le Pen „Nemzeti Összefogás” pártja áll 32 százalékkal. A szavazók elégedetlenek az infláció, a bűnözés és a migráció helyzetével. Az ukrajnai háború pedig csak a franciák 10 százalékát érdekli. Így a kétségbeesett felhívások, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, csak aláássák a macronisták választási pozícióját.
NIF