Bebizonyították: ősi atombomba robbant fel 12.000 évvel ezelőtt
A Mahábhárata és a Rámájana egy nukleáris eszközt felrobbantását írja le a Földön több mint tízezer évvel ezelőtt? Ha igen, akkor hogyan és kik hozták létre? Az ősi asztronauta teoretikusok egy nukleáris holokausztról beszélnek, amely körülbelül 12000 évvel ezelőtt történt.
Ősi civilizációk, vallások, ideák alakították társadalmunkat, hatottak ki fejlődésünkre az évmilliók, évezredek során. Az egyik legfontosabb kérdés még ma is az, hogy vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben.
Bár a válasz nagyon megosztja az embereket, azok többsége hisz abban, hogy nem mi vagyunk az egyetlen értelmes faj az univerzumban.
Az a téma is előkerül mostanság, hogy vajon az ősi emberiség egyedül jutott-e el idáig, vagy segítették fejlődésében az égiek. Vajon meglátogattak-e bennünket a távoli múltban más civilizációk itt a Földön, vagy sem? Százával merülnek fel az ehhez hasonló megválaszolatlan kérdések, de vannak olyan ősi szövegek, melyek vetnek némi fényt a történelem ismeretlen periódusaira, és arra az útra, amit a bolygón korábban élt civilizációk bejártak.
Fura módon az ősi látogatókra utaló leginkább részletes leírások, közvetett bizonyítékok az indiai kultúrában lelhetőek fel. Rengeteg térkép, festmény, kőfaragás árulkodik arról, hogy hajdanán az emberiségnek fejlett technológiával rendelkező segítői voltak.
Ez annál is inkább zavaró, mert a világ más pontjain talált hasonló leletek egyezőséget mutatnak.Vagyis más-más kultúrák máshogy ábrázolták ugyan, de ugyanazt a lényt, vagy fajt vetítették bele műalkotásaikba mindenhol. Vagyis a bolygóra tényleg lelátogatott valami az űrből, amit vagy akit aztán az ősidők civilizációja megörökített.
Nevezhetjük persze őket isteneknek, de vajon nem-e az ősi idegenek voltak az isteneink? talán a fejlett technológiájuk, vagy mentális képességeik miatt gondolták azt akkoriban, hogy ők olyanok, mint az Isten maga.
Képesek voltak csodát tenni, vagy olyan dolgokat, amiket az ősi ember akkoriban lehetetlennek hitt. Repültek, gyógyítottak, fémből készült látszólag halhatatlan n szerkezetekkel jártak-keltek.
A különféle repülő szerkezetekről is fennmaradt rengeteg faragás és egyéb alkotás. Az akkori idők népei az épp kezük ügyébe akadó dolgokon próbálták meg ezeket lerajzolni, maradandóvá tenni. Külön érdekes, hogy az egyiptomi hieroglifákon több modern, mai szerkezetet vagy járművet is fel lehet ismerni. Véletlen lenne?
Tengeralattjárók, helikopterek, űrhajók alakjai rajzolódnak ki a kőrfaragásokban. Persze azt képzel bele az ember, amit akar, az azonban túlságosan is furcsa, hogy nem egy ilyen rejtélyes alakzatot lehet fölfedezni a hieroglifák között, hanem több tucatot.
Ősi idegenek
A Mahábhárata és a Rámájana rengeteg választ ad számos kérdésre a múltat, a jelent és a jövőt illetően.
A Mahábhárata egyike az ókori India két fő szanszkrit eposzának, a másik a Rámájana. 100.000 versből áll 18 részre vagy könyvre osztva, ami akkora terjedelmet jelent, mintha nyolcszor vennénk az Iliászt és az Odüsszeiát együttvéve. Ezek az ősi szövegek többek, mint egy történelmi elbeszélés, tények, legendák és mítoszok kombinációja. Az oktató szándékú szövegek hatalmas gyűjteménye egy gyönyörű nyelvezettel lett megírva, ápolva valamennyi hindu mitológiát, és létrehozta az egyik legnagyobb világvallást, a hinduizmust.
Ezen történelmi szövegek között láthatunk egy történetet egy pusztításról, ami az ősi időkben játszódott le, amit nem lehet összehasonlítani semmivel sem a múltban, egy olyan rombolás, ami ahhoz hasonlít, mint amit ma a nukleáris fegyverek képesek okozni.
Kisari Mohan Ganguli történész azt állítja, hogy a Mahábhárata és a Rámájana tele van nagy nukleáris holokausztok leírásaival, melyek látszólag elképesztően nagyobb arányúak voltak, mint Hirosima és Nagaszaki.
Amikor egy diák megkérdezte Dr. Oppenheimert, hogy ez volt-e az első nukleáris eszköz, ami felrobbant Alamogordonál a Manhattan project során, ő azt válaszolta, hogy igen…
Az írott emlékek között kutatva rábukkantak a kutatók több olyan érdekes kijelentésre, utalásra, ami egy múltbéli nukleáris háború lehetőségét veti fel.
„A gyors és erős vimánájában repülő Gurkha egyetlen, de az univerzum valamennyi erejével rendelkező lövedéket lőtt ki. Tízezer napként ragyogó, lángoló füst- és tűzoszlop emelkedett fel. Ez volt az ismeretlen fegyver, a vas mennykő, a halál küldötte, amely hamuvá égette a Vrsnik és Andhakák egész nemzetségét. A holttestek a felismerhetetlenségig megégtek. Hajuk és körmük kihullott, a fazekak összetörtek nyilvánvaló ok nélkül, és a madarak fehérré váltak. Néhány óra múlva minden élelem fertőzötté vált… Hogy szabaduljanak a tűzből, a katonák patakokba vetették magukat, hogy lemossák magukat és a felszerelésüket.”
rengeteg az ehhez hasonló hivatkozás. Egyértelműen valami olyan globális kataklizmára utalnak, melyek egy óriási holokausztot foglalnak magukban, ami több ezer, vagy több százezer ember életét követelte. Illenek a leírások a mai nukleáris fegyverek pusztító erejére és használatuk következményeire.
De van-e más bizonyíték, mint a szövegek, melyek alátámasztják az elméletet, hogy nukleáris eszközt vetettek be a Földön több ezer évvel ezelőtt? 1992-ben kutatók Rajasthanban egy réteg radioaktív hamut fedeztek fel, amely egy nyolc négyzetkilométeres területet fedett le Jodhpurtól 16 kilométerre nyugatra. A sugárzás olyan intenzív, hogy még mindig szennyezi a területet. A kutatók feltárásokat végeztek Harappanál és Mohendzsodáronál, ahol csontvázakat találtak szétszórva a területen, mintha egy hirtelen esemény következett volna be, amely elpusztította a városokat.
„(Ez a fegyver) olyan erős volt, hogy elpusztította a földet egy pillanat alatt – Egy nagy felszárnyaló hang füstben és lángokban – És rajta ül a halál…” – Rámájana
A hely, ahol a kutatók a csontvázakra és a radioaktivitásra találtak, nagyon hasonlít Hirosimára és Nagaszakira, de van egy szembetűnő különbség: a Harappanál és Mohendzsodáronál található sugárzás szintje 50-szer magasabb volt, mint a Hirosima és Nagaszaki nukleáris holokauszt maradványai!
Mi történt valójában? A Mahábhárata és a Rámájana valóban nukleáris eszközt felrobbantását írja le a Földön több mint tízezer évvel ezelőtt? Ha igen, akkor hogyan és kik hozták létre? Az ősi asztronauta teoretikusok egy nukleáris holokausztról beszélnek, amely körülbelül 12000 évvel ezelőtt történt.
Az elméletek szerint egy robbanás egy 2154 méter átmérőjű krátert hozott létre (Lonar kráter), amely 400 kilométerre található Mumbaitól északkeletre, melynek korát 50000 évre becsülik.
De vajon mi miatt robbant ki ez a nukleáris háború? Talán egy az idegenek ellen vívott nagy csata során következett be a katasztrofális robbanás?
Az ősi idegenek a legtöbb bizonyíték szerint jó szándékúak voltak, és azt is könnyen beláthatjuk, hogy az akkori emberiséget egy pillanat alatt eltörölhette volna a Föld színéről egy fejlettebb civilizáció – mint ahogyan ma is.
Valószínű, hogy egy másik, gyarmatosító faj érkezett a bolygónkra, hogy meghódítsa azt.
Mivel mi nagyon fejletlenek voltunk, igazságtalannak tartották a minket figyelő, időnként segítő lények a küzdelmet, ezért szövetségre léptek a Föld ősi civilizációival, és egy globális csatában küzdöttek a bolygóért.
Egy gigászi űrcsata zajlott le a Föld körül és a sztratoszférában. Földön, vízen, és levegőben. A gyarmatosító faj fennmaradt túlélőit az egyes vidékek bennszülöttei pusztították el. A csata során dobhatták le az atombombát is, mely valószínűleg az ellenséges faj fegyvere lehetett.
Hogy miért nem találtuk akkor meg a bomba maradványait?
Nos, a technológia annyira fejlett volt, hogy valószínűleg minden elem megsemmisült. Épp úgy ügyeltek rá a lények, mint ahogyan a mai hadsereg is ügyel arra, hogy a rakéták, titkos technológiák ne kerüljenek idegen kézre (más országok hadseregeihez): önmegsemmisítő modulokkal látják el őket, így ha kell, meg tudják úgy semmisíteni ezeket, hogy semmi felismerhető ne maradjon belőlük.
Forrás: avilagtitkai
