A német gazdasági tárca rendelte az elemzést. Megkapták, de nincs benne köszönet.
Daniel Stelter közgazdász, a Beyond the Obvious nevű agytröszt alapítója szerint az alapvető közgazdasági összefüggésekkel nincs tisztában, aki elhatározta a megtorló intézkedéseket Moszkva ellen, -írja a Handelsblatt.
A szakember, aki a Boston Consulting korábbi vezető munkatársa, azt látja, hogy a demokráciák ma többet fizetnek az energiahordozókért, mint a háború előtt, ám ez nem vágta hanyatt az orosz gazdaságot, folytatni tudják a háborút, sőt.
A jelentés, amelyet a német gazdasági tárca felkérésére egyszerre négy kutatóintézet készített, leszögezi: épp a fegyverkezésnek köszönhetően erős az orosz növekedés. Hangsúlyozzák: ha a cél a háború mielőbbi befejezése, akkor gyors hatást kell elérni, ez pedig nem sikerült. Másrészt az a méreg, amely csupán hosszabb távon hat, alighanem annak árt, aki adja, például a magasabb olaj- és gázárakon keresztül. Stelter feltette a kínzó kérdést: miként gondolhatták, hogy amikor emelkedik a nyersanyagok ára, akkor sarokba tudják szorítani a legnagyobb világpiaci szállítókat?
Stelter emlékeztet arra, hogy ő már két éve követelte a Handelsblattban: nyomják le az olaj, a földgáz, a szén és a nyersanyagok árát. Ám ez csak akkor lehetséges, ha visszafogják a keresletet, illetve bővítik a kínálatot.
Hozzáteszi: Magyarország és Ausztria továbbra is vásárol orosz energiahordozókat, de Németország is ugyanezt csinálja, csak a kerozin esetében indiai kerülővel.
Így többet fizet az orosz olajból előállított repülőbenzinért, miközben Moszkva sem gyengül. A Nyugaton befagyasztott orosz állami követelésekről Stelter kijelentette: ez igazából nem izgatja Putyint, inkább azok az államok idegesek, amelyek most félhetnek, nehogy hasonló helyzetbe jussanak.
Aki a nyugati szankciós politikáért felelős, annak lila gőze sincs a kereslet-kínálat szerepéről- szögezi le.
(Mandiner)