Bejelentették a parlament végét Németországban
Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
November elején, szüntelen nézeteltérések után megbukott a 2021 decemberében hivatalba lépett hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló kormány.
A bukást sajátos módon maga a kancellár kezdeményezte azzal, hogy menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, a szabad demokraták elnökét. Nyomban ezt követően szolidaritást vállalva kilépett a kormányból Lindner pártja az FDP is.
A következő lépés kezdeményezője szintén Olaf Scholz volt. A kancellár ugyanis bizalmi szavazást kért a Bundestagban a kétpártivá vált kisebbségi kormány jövőjét illetően.
Ezzel párhuzamosan nem is titkolta, hogy mindezt már a bizalom megvonásának és az új választások kiírásának reményében tette.
Scholz számításai „bejöttek”, a Bundestag december 16-án megvonta a bizalmat a kisebbségi kormánytól, és az előrehozott parlamenti választások mellett foglalt állást.
A pártok hosszabb vita után abban is megegyeztek, hogy az előrehozott választásokat február 23-án tartják.
Az alkotmány értelmében itt kapott szerepet Frank-Walter Steinmeier államfő, akinek elnöki jogköreivel élve mindezt hivatalosan is meg kellett erősítenie.
Az elnök meg is tette, így immár nem maradt tisztázatlan kérdés.
A parlament feloszlatása nem jelenti azt, hogy néhány napos szünet után, a jövő év első hónapjában az Bundestag nem ülne össze, de a ritka ülések kizárólag „szükséghelyzetek” megvitatását célozzák.
A ZDF értesülése szerint a 2021 őszi választások nyomán alakult, és az államfő által feloszlatott Bundestag a búcsúülését február 11-én tartja.
Elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy január legelső napjaitól még nagyobb sebességre kapcsol a választási kampány.
A jelenlegi parlamenti pártok, a konzervatív CDU/CSU, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja , a radikális jobboldali AfD, a szabad demokrata FDP, valamint a a baloldal két pártja sorra rendezik kongresszusaikat, és mutatják be a választási programokat.
Noha a pártvezetők többsége hitet tett a tisztességes, egymás becsmérlését kerülő hangnem mellett, az elmúlt hetek – már a kampány jegyében elhangzott – állásfoglalásai nem ezt vetítették előre.
A február 23-i választási időpont közeledtével erősödnek a koalíciós találgatások
A legfrissebb felmérések szerint pártok népszerűségi listáját jelentős fölénnyel vezeti a keresztény pártok, a CDU és a CSU szövetsége.
Szilárdan őrzi második helyét a szélsőjobboldalinak tartott, különösen az ország keleti felében nagy támogatottsággal rendelkező Alternatíva Németországárt (AfD), amely az illegális bevándorlás elleni harc fő képviselője.
Az AfD-t – szinte fej-fej mellett – az SPD és a Zöldek követik.
Az év elején alakult új baloldali párt, a BSW a sorban a következő, míg a liberális FDP, továbbá a hagyományos baloldali Die Linke a közvélemény-kutatások szerint könnyen kieshet a parlamentből.
Ami pedig az ország jövőbeni kormányát illeti, elemzők a legnagyobb esélyt a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciójának adják.
Mivel a radikális AfD-t a többiek szó szerint kiközösítették, nem kizárt, hogy a majdani koalícióban a Zöldek is szerepet kaphatnak.
Megfigyelők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a február 23-i választások után hosszabb kormányalakítási tárgyalások következnek.
Abban pedig legalább ennyire egyetértenek, hogy az új koalíciónak rendívül nehéz dolga lesz mindenekelőtt a Németországot sújtó és jövőre is előrevetített gazdasági recesszió, valamint az illegális bevándorlás okozta súlyos problémák miatt.
Végezetül elemzők a legnagyobb esélyt annak adják, hogy Németország következő kancellárja Friedrich Merz, a CDU elnöke lesz. Olaf Scholznak szinte minimális az esélye az újrázásra.
infostart
