Több mint száz szociáldemokrata politikus közös memorandumban az újrafegyverkezés helyett békepolitikát javasol, tárgyalást és együttműködést sürget Oroszországgal, miközben a német kormány, amelynek az SPD is tagja, Ukrajna további támogatásában és a Bundeswehr erősítésében látja a megoldást.
Alig több mint egy hónapja lépett hivatalba a konzervatív Friedrich Merz vezette, a keresztény pártokból és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormány. A harmónia azonban nem teljes a koalíciós pártok között, de az SPD-ben sem. Már a koalíciós megállapodás megkötése sem volt könnyű, mert a pártok között mind a kül-, illetve a menekültpolitika, mind a gazdaság területén éles nézetkülönbségek voltak, végezetül azonban diadalmaskodott a konszenzusra, a kormányalakításra való törekvés. Ennek ellenére már az első hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a menekültpolitika szigorításával kapcsolatban jelentősen elérnek az álláspontok, ami most elemzők szerint a kül- és a biztonságpolitika területén is feltűnővé vált a konfliktus.
Az ARD közszolgálati televízió számolt be ugyanis arról, hogy több mint száz szociáldemokrata, továbbá az SPD-hez közelálló politikus közös manifesztumot fogadott el, amelyben a külpolitika alapos reformját sürgetik. Az aláírók között van többek között a szociáldemokrata párt korábbi parlamenti frakcióvezetője, Rolf Mützenich vagy épp az SPD rendkívül aktív külpolitikai szakértője, Ralf Stegner.
A források mindezt úgy kommentálták, hogy a szociáldemokrata párt „az újrafegyverkezés helyett békepolitikát” sürget, így tárgyalásokat sürget Oroszországgal, és úgy vélekedik, hogy a megnövekedett NATO-kiadások „irracionálisak”. Elutasítják továbbá újabb közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatását.
Az aláírók irracionálisnak minősítették a tervezett védelmi kiadásokat. Európa – mint fogalmaztak – messze van attól, hogy biztosítsa a stabil békét. Németországban és a legtöbb európai államban azok diadalmaskodtak, akik mindenekelőtt a katonai konfrontációs stratégiában és az újrafegyverkezésre fordítandó több százmilliárd euróban látják a jövőt – hangoztatták, hangsúlyozva, hogy az elrettentés politikája fegyverzet-ellenőrzés nélkül nem teremt biztonságot.
A védelmi képességet ezért szerintük fegyverzet-ellenőrzéssel és leszerelési politikával kell összekapcsolni. Érvelésük szerint a „közös biztonság és a kölcsönös békeképesség” csakis így érhető el. Ennek a nem egyszerű útnak nincs „felelősségteljes alternatívája” – tették hozzá.
Az aláírók tárgyalásokat és későbbi együttműködést sürgettek Moszkvával. Az Ukrajna ellen indított orosz háborút egyértelműen Oroszország nemzetközi jogot sértő támadásának minősítették, ugyanakkor diplomáciai erőfeszítéseket sürgettek annak érdekében, hogy véget érjen az ukrajnai öldöklés. Megítélésük szerint Ukrajna támogatását össze kell kapcsolni Európa jogos, a biztonságra és a stabilitásra vonatkozó érdekeivel.
A fegyverek elhallgatása után vállalni kell a „rendkívül nehéz kísérletet” arra, hogy Oroszországgal ismét tárgyalások kezdődhessenek Ehhez a kapcsolatok enyhítésére és együttműködésre van szükség – fogalmaztak.
A memorandumot ugyanakkor élesen bírálta a párt több parlamenti politikusa. A SPD-frakció szóvivője, Sebastian Fiedler irritálónak és zavarkeltőnek nevezte az abban foglaltakat. Felrótta, hogy az aláírók azzal a háborús bűnöket elkövető Oroszországgal sürgetnek együttműködést, amely további támadási célokat tűzött maga elé. Egyidejűleg emlékeztetett a koalíciós megállapodásra, amelyet a tagság 85 százaléka feltétel nélkül támogatott.
Hasonlóan nyilatkozott a frakció külpolitikai szóvivője, és elhatárolódott a a manifesztumban foglaltaktól. Adis Ahmetovic megítélése szerint az nem tükrözi a frakció, illetve a párt álláspontját. Azt békepártként is fel kell ismernie, hogy új realitások léteznek, amelyek a diplomácia mellett katonai erőt is szükségesé tesznek – hangoztatta, és jelezte, hogy az aláírók közül csak öten tagjai a párt parlamenti frakciójának.
Infostart