Biden keményen nekiment Kínának
Joe Biden amerikai elnök fokozta a kínai vezetők elleni kirohanásait, és állítólag azt mondta az újraválasztási kampányát támogatóknak, hogy a kínai kormányt „rossz emberek” irányítják, akik veszélyes intézkedéseket hozhatnak, mivel gazdaságuk (mármint Kína gazdasága) az összeomlás szélén tántorog.
Biden csütörtökön a Utah állambeli Park Cityben tartott adománygyűjtő rendezvényen azt állította, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormánya „bajban van”, mert Peking gazdasági problémái „ketyegő időzített bombát” jelentenek – jelentette több sajtóorgánum. Állításait több téves állítással támasztotta alá Kína gazdaságáról és demográfiai helyzetéről.
„Van néhány problémájuk” – mondta Biden a támogatóinak. „Ez nem jó, mert amikor a rossz embereknek problémáik vannak, akkor rossz dolgokat tesznek”. Hamisan állította, hogy Kínában „a legmagasabb a munkanélküliségi ráta”, és több a nyugdíjaskorú, mint a munkaképes korú ember. Hszi által aláírt Övezet és Út kezdeményezést „adósság és hurok” néven gúnyolta, utalva a Kína által a fejlődő országoknak nyújtott kölcsönökre.
A megjegyzések emlékeztetnek Biden júniusban egy hasonló politikai eseményen tett megjegyzéseire, amikor Hszit „diktátornak” nevezte. Kínai tisztviselők akkor hivatalos panaszt nyújtottak be Washingtonban, és „politikai provokációnak” nevezték a sértést. Biden elutasította a panaszt, amikor egy sajtótájékoztatón Peking reakciójáról kérdezték, és azt mondta, nem gondolja, hogy ennek „bármilyen valódi következménye” lenne.
A csütörtöki adománygyűjtő rendezvényen a 80 éves amerikai elnök azt mondta, hogy „racionális kapcsolatot” szeretne Kínával, és hozzátette: „Nem akarom megbántani Kínát, de figyelek”. Nem részletezte, hogy milyen lehetséges kínai lépések aggasztják, bár az elmúlt évben kiéleződött az amerikai-kínai feszültség Tajvan miatt.
Biden azt állította, hogy Kína gazdasági növekedése 2%-ra lassult, közben a kínai GDP az idei első félévben 5,5%-os ütemben nőtt, szemben az USA 2,2% körüli ütemével. Ugyanakkor a nyugati gazdaságok a történelmileg magas infláció hatásait érzékelik, míg Kína a deflációval küzd.
Az országban több mint háromszor annyi aktív korú ember él, mint amennyi 60 éves vagy idősebb. A munkanélküliségi ráta Kínában 5,2% körül van, míg az euróövezetben 6,4%. Spanyolországban és Görögországban pedig egyaránt kétszámjegyű a munkanélküliségi ráta.
Biden éles hangú megjegyzéseket tett Hszi kormányáról, miközben kormánya éppen a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszült kapcsolatok javításán fáradozik. Biden ” diktátor” megjegyzése mindössze egy nappal azután hangzott el, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte régóta remélt kínai látogatását. Janet Yellen pénzügyminiszter és John Kerry, az Egyesült Államok klímavédelmi megbízottja később szintén ellátogatott Pekingbe.
A Utah-i adománygyűjtést Mark Gilbert, az Egyesült Államok korábbi új-zélandi és szamoai nagykövetének otthonában tartották. Az adományozóknak állítólag legalább 3300 dollárt kellett fizetniük a részvételért. A házigazdák 100 000 dollárt fizettek, és azok a vendégek, akik legalább 50 000 dollárt adományoztak, beszélhettek Bidennel, és közös képet is készíthettek vele. Azok, akik 10 000 és 25 000 dollár közötti összeget fizettek, közös fotót készíthettek az elnökkel.
NIF
