Biden végre elmondta, hogy miért volt szüksége az USA-nak erre a háborúra
Joe Biden elárulta, miért volt szüksége az USA-nak az orosz invázióra, és miért van szüksége arra, hogy folytatódjon. Csapdát állítottak Oroszországnak, hogy megbuktassák a vezetését?
Az Egyesült Államok elnöke elismerte azt, amiről a Consortium News és más lapok már 2016 óta írnak: az Egyesült Államok végső célja Vlagyimir Putyin kormányának megdöntése.
„Az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon” – jelentette ki Biden március végén.
A Fehér Ház és a külügyminisztérium azonban igyekezett megmagyarázni Biden megjegyzését:
„Az elnök arra célzott, hogy Putyin nem gyakorolhat hatalmat a szomszédai vagy a régió felett” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője, majd folytatta: „Nem Putyin oroszországi hatalmáról vagy a rendszerváltásról beszélt Biden”.
Biden először a február 24-i fehér házi sajtótájékoztatóján – az orosz invázió első napján – árulta el, hogy “miben sántikál”. Megkérdezték ugyanis tőle, hogy miért gondolja, hogy az új szankciók működni fognak, amikor már a korábbiak sem akadályozták vagy előzték meg Oroszország támadását Ukrajna ellen. .
Biden erre azt felelte, hogy a szankciókat nem azért hozták, hogy megakadályozzák Oroszország ukrajnai beavatkozását, hanem hogy utána megbüntessék Oroszországot – ehhez a büntetéshez jött kapóra az USA-nak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Consortium News.
„Határozottságot kell mutatnunk azért, hogy az orosz nép tudja, mit hozott rájuk Putyin. Erről szól ez az egész” – jelentette ki Biden.
A Consortium News szerint az egész szankciózás tehát arról szól, hogy az orosz népet Putyin ellen fordítsák.
Bár gondolhatnánk, hogy ez valamiféle nyelvbotlás, és az amerikai elnök rosszul fogalmazott, de úgy tűnik, erről szó sincs: Biden Brüsszelben megismételte önmagát.
„Tisztázzunk valamit. Nem azt mondtam, hogy a szankciók valójában elrettentik Putyint. A szankciók soha nem riasztják el őt. A szankciók fenntartása a fájdalom fokozása: ez az amit tenni fogunk, nem csak a következő hónapban, hanem az év hátralévő részében. Ez az, ami meg fogja őt állítani” – ismételte magát Biden.
Ez volt a második alkalom, hogy Biden megerősítette: az Oroszország elleni amerikai szankciók célja soha nem az volt, hogy megakadályozzák Ukrajna megszállását, hanem hogy megbüntessék Oroszországot, és rávegyék a népét, hogy fellázadjon Putyin ellen – írja a Consortium News szerzője, Joe Lauria.
Az Egyesült Államok könnyedén megakadályozhatta volna Oroszország katonai akcióját, de nem tette meg, véli a lap.
Az USA még mindig véget vethet ennek a háborúnak, de Blinken amerikai külügyminiszter elutasította, hogy beszéljen Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – ehelyett Biden március 16-án újabb 800 millió dolláros katonai segélyt adott Ukrajnának, ugyanazon a napon, amikor kiderült, hogy Oroszország és Ukrajna egy 15 pontos béketerven dolgozik.
Az USA elutasította Moszkva felszólítását is, miszerint helyezze át a Lengyelországban és Romániában lévő rakétákat – sőt, a felszólítás után még több NATO-erőt küldött Kelet-Európába.
Az MSNBC amerikai hírcsatorna március 4-én közölte, hogy „Oroszország ukrajnai inváziója talán megelőzhető lett volna, de az USA nem volt hajlandó felülvizsgálni Ukrajna NATO-státuszát, amikor Putyin háborúval fenyegetőzött – a szakértők szerint ez óriási hiba volt”.
A háború megelőzhető lett volna, de az amerikaiak nem tettek semmit
Az MSNC véleménycikke meglepő állításokat tartalmaz egy korábbi magas szintű CIA-elemzőtől. „A választás, amellyel Ukrajnában szembesültünk – és itt szándékosan múlt időt használok – az volt, hogy Oroszország a tárgyalóasztalnál vagy a csatatéren vétózza meg a NATO ukrajnai szerepvállalását”, nyilatkozta George Beebe, a CIA volt Oroszország-elemzési igazgatója. A CIA-s Beebe szerint
„mi úgy döntöttünk, hogy a vétó a harctéren történjen, remélve, hogy Putyin vagy visszafogja magát, vagy a katonai művelet kudarcot vall.”
Joe Biden szenátor már 1997-ben tudta, hogy a NATO bővítése – amelyet támogatott is – végül ellenséges orosz reakcióhoz vezethet – állítja a Consortium News.
Mutatjuk is a videót, amelyben Biden bevallja: szerinte a NATO további, keleti irányú bővítése talán az egyetlen dolog, ami egy katonai válaszlépést szítana orosz részről.
Biden in 1997 saying that the only thing that could provoke a "vigorous and hostile" Russian response would be if NATO expanded as far as the Baltic states pic.twitter.com/i0yfEgIGZA
— . (@ImReadinHere) March 7, 2022
Nem csak tudták, hogy konfliktus lesz, de titkos kiképzésben is részesítették az ukrán hadsereget
A Yahoo News szerint az korábban is köztudott volt, hogy Ukrajna nyugati részében zajlott egy hivatalos, ismertebb amerikai kiképzési program, ami viszont érdekes, hogy a keleti fronthoz közel is történt amerikai kiképzés.
Az ukrajnai kiképzési program részeként a CIA emberei különböző mesterlövész-technikákat mutattak az ukrán katonáknak, ezen felül az Egyesült Államok által szállított Javelin páncéltörő rakéták és más felszerelések kezelését, a digitális nyomkövetés kikerülését és a titkos kommunikációs eszközök használatát is megtanították, továbbá azt is megmutatták, hogy hogyan maradhatnak észrevétlenek a háborús övezetben – adta hírül korábban a Makronóm.
Amerikai tisztviselők viszont korábban tagadták, hogy a CIA kiképzési programjai valaha is támadó jellegűek lettek volna. „A kiképzés és az elvégzett képzés célja az volt, hogy segítse a hírszerzést” – jelentette ki egy magas rangú hírszerzési tisztviselő.
Mire számíthat az USA és Ukrajna a háború végén?
Jack Rasmus, a kaliforniai Saint Mary’s College professzora szerint az USA-nak előnye származhat a háborúból, azonban mindennek az árát az ukránok fogják megfizetni.
Az USA és vállalatai gazdasági és stratégiai előnyökhöz jutnak a háború által. Európa a kettő között fog vergődni, már ami a konfliktus gazdasági hatásait illeti, illetve a konfliktus fokozódása esetén nagy politikai kockázattal is.
Az amerikai erők elmúlt két hónapban tanúsított magatartása egyre inkább azt sugallja, hogy a nyílt ukrajnai konfliktus az USA-nak kedvez, írja a lap. Stratégiailag, belpolitikailag és gazdaságilag is sokat nyerhet most az Egyesült Államok – idézte az amerikai professzor gondolatait a Makronóm.
Így talán érthetővé válik, miért nem tett meg mindent Amerika a már 2014 óta fennálló orosz-ukrán konfliktus megoldásáért, pedig lett volna rá pár lehetősége.
Lauria az orosz fél által hangoztatott érvekkel összhangban azt állítja, hogy a 2014-ben Amerika támogatásával létrejött ukrán kormány polgárháborút kezdett azokkal a területekkel szemben, amelyek a függetlenedésre szavaztak, ennek a háborúnak pedig az ukrán neonácik is kulcsszereplőik voltak. Ebbe a háborúba szállt be végül Putyin, írja Lauria, aki szerint Oroszország besétált egy neki állított csapdába, és fel is sorolja azokat a történelmi csapdákat, amelyeket korábban állított neki a Nyugat, különös tekintettel a Szovjetuniónak Afganisztánban állított korábbi amerikai csapdára.
Kifejti, hogy ahogy Amerika korábban nem bánta, ha esetleg szélsőséges muszlim terrorcsoportok erősödnek meg működése nyomán, úgy most is szépen megbékélt a Nyugat az ukrán neonácikkal.
A szerző, aki egyébként főáramú nyugati lapok soránál dolgozott korábban, úgy véli: a fő kérdés már csak az, hogy Oroszország képes-e kiszabadítani magát a gazdasági háború és a kívülről szított belső társadalmi lázongások csapdájából.
Fekete Kíra / Mandiner
