Bill Gates ígérete bedől, avagy egész eddig hamis képet festett le magáról?
Amikor 2010-ben a Microsoft alapító bejelentette, hogy adakozásra fogja fordítani a vagyona felét, Gatesnek még 54 milliárd dollárja volt. Azóta nem hogy csökkent, de a pénze és a befektetései még meg is duplázódtak. Nem sokat foglalkozott az adakozással, mind addig, amíg a feleségével Melinda Gates-el el nem utaztak Zanzibárba még a 90-es évek hajnalán. Az afrikai régióban mindketten meglepve tapasztalták, hogy errefelé olyan vírusok pusztítanak, amelyeket a nyugati világban a védőoltások már teljesen felszámoltak.
A pár azóta saját alapítványt indított, amely 50 milliárd dollárnál is többet fordított különféle nemes ügyekre. Többek közt segítették a malária gyógyszerek afrikai és ázsiai terjesztését, lakhatási programot indítottak a hajléktalanoknak, és támogatták az AIDS-gyógyszerek kutatását is.
Jelenleg a Bill és Melinda Gates Alapítvány a legbőkezűbb filantróp szervezet a világon.
Bill Gates kb 10 éve elhatározta, hogy még ennél is messzebb fog menni azzal, hogy a vagyona felét adakozásra fogja fordítani. Az amerikai mágnás Warren Buffettel 2010-ben létre is hozták a „Fogadalomtétel” (Giving Pledge) nevű kezdeményezést. Ennek keretében más milliárdosokat is igyekeznek meggyőzni arról, hogy legalább a vagyonuk 50 százalékát költsék jótékony célokra. Gates azóta a filantrópia nagykövetévé avanzsált. Több interjúban is leszögezte, hogy a pénz ugyan sok problémáját megoldja, de egy bizonyos ponton túl már nincs rá szüksége. Egy idei kijelentése szerint ahhoz, hogy az ember anyagilag független és gondtalan legyen nincs szükség 1 milliárd dollárra.
Mégis úgy tűnik, hogy Gates nehezen tud szabadulni attól az óriási tőkétől, amelyet az évek során felhalmozott.
Amikor 2010-ben elhatározta, hogy a vagyona felét szétosztogatja 54 milliárd dollárja volt. Jelenleg mintegy 110 milliárd dollárja van és ezzel megint ő lett a világ leggazdagabb embere. Láthatóan nem úgy megy neki az adakozás, mint eredetileg szerette volna. Mindehhez azonban tudni kell, hogy adakozni nem is olyan egyszerű. Sokszor még a jószándékú karitatív szervezetek sem tudják jól elkölteni az adományokat. Ráadásul rengeteg olyan projekt van a világon, ami ígéretesen hangzik, ám pár év alatt mégis dugába dől.
Vegyük például a PlayPump esetét. Itt egy olyan találmányról van szó, amely a fekete kontinens mélyszegény régióin akart segíteni. Egy olyan körhintát fejlesztettek ki egy dél-afrikai cégnél, amelyen ha a gyerekek játszanak, akkor a szerkezet a vizet kiszivattyúzza a földből egy közeli tartályba. Rengeteg pénzt öntöttek bele, végül kiderült, hogy az eszközzel alapvető problémák vannak. Nem csak a javítása volt nehéz, de ráadásul többe került, mint egy hagyományos szivattyú. Ha pedig egy támogatott projekt befullad, akkor gyakran a kritika lecsap az adakozókra.
Épp ez történt Mark Zuckerberggel, azután, hogy 2010-ben 100 millió dollárral segítette a 280 ezer fős Newark városában az oktatási intézmények fejlesztését. Ezt az adakozást a Facebook-vezér azóta minden bizonnyal már alaposan megbánta. Azóta a sajtóban körbejárt a hír, hogy a pénzt kifejezetten rosszul költötték el és az iskolák színvonala mondhatni jóttányit se javult. Mindez pedig kifejezetten rossz színben tüntette fel Zuckerberget. Hisz több értesülés arról szólt, hogy a 100 millió dollár elköltésébe nem lettek kellően bevonva a helyi szervezetek.
„Nem dobhatsz csak úgy egy kötegnyi pénzt az utcára, azt várva, hogy az majd mindent megold” – nyilatkozta tavaly Newark polgármestere Ras Baraka.
Sok non-profit szervezetnél sajnos előfordul, hogy a pénz jelentős része ráadásul elmegy a bérekre. Volt olyan AIDS kutatással foglalkozó cég, ahol például a vezető átváltva évente 120 millió forintot keresett. Ami azért volt lehetséges, mert a társaság 91 milliárd forintnyi adományt kapott az évek folyamán. Viszont a pénzcsapok rögtön el is zárultak, miután kiderült, hogy a vállalatvezér mennyit visz haza ebből.
Az egyik független értékelő szervezet a GiveWell szerint ezek nem ritka esetek. Komoly problémát jelent, hogy az adományok jelentős része nem jó helyre megy, a kiszemelt problémát pedig egyáltalán nem oldják meg. Már csak emiatt is sok szupergazdag inkább nem is adakozik nagy összegeket, mert úgy érzik, hogy ezzel csak a baj van.Ennek fényében könnyű belátni, hogy Gates óriási vagyonát megfelelően szétosztani nem lenne egyszerű feladat. Önmagában az is nagy szó, hogy a feleségével az évek során így is több mint 50 milliárd dollárt fordítottak adakozásra.
Persze az éremnek van egy másik oldala is.
Akadnak milliárdosok, akik hajlandóak lemondani a korábbi luxuséletről (mint például Duty Free Shoppers alapítója Charles Feeney, aki miután eladakozta a pénze 99 százalékát egy viszonylag szerény San Francisco-i lakásba költözött). Bill Gates azonban nem tartozik közéjük. Óriási összegeket fordít klímavédelemre és különféle zöld projektekre, ám közben, hogy a birtokán megidézze a karibi hangulatot, minden évben friss homokot hozat a házához St. Lucia szigetéről. Ami önmagában felduzzasztja a Gates villa ökológiai lábnyomát. Bár az egykori Microsoft-vezérről a portréiban gyakran megjegyzik, hogy sokszor egy 2008-as Fordot vezet, emellett luxusautókat is gyűjt. A Porschékat például különösen szereti.
Mivel a lánya imád lovagolni és a tehetősebb körök a Florida állambeli Wellingtonba járnak a legszívesebben műlovagolni, ezért Gates a város egyik utcájában az összes telket megvásárolta.Pár éve pedig, amikor a család a Földközi-tengeren nyaralt egy 130 méternél is hosszabb jachttal közlekedtek, amelynek saját helikoptere is volt.
Persze azt fontos leszögezni, hogy Gates még így sem tartozik a nagyzoló milliárdosok közé. De a kérdés adja magát: vajon mi fogja vissza attól, hogy beváltsa az ígéretét és elkezdje leépíteni a vagyonát? Csak az adakozások körüli nehézségek vagy az is, hogy nehezen mond le az eddigi életszínvonaláról?
Nem lenne meglepő, ha a kettő együtt lenne a válasz.
