Félmilliárd eurós, Ukrajnának szánt fegyversegélyt blokkol Magyarország
Három ok miatt nem szavazza meg Magyarország a készülő 11. uniós szankciós csomagot, illetve az Európai Békekeretből az újabb kifizetést – adja hírül a 24.hu
Szijjártó Péter a Facebookon közvetített élő videójában beszélt erről, azután, hogy a bécsi magyar nagykövetségen Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel munkaebéden tárgyalt.
Szijjártó Péter ismét kifejtette, hogy az uniós szankciók rosszul sültek el és komoly károkat okoztak, de mégis készül Brüsszelben a 11. szankciós csomag.
Két dolgot emelt ki a javaslatból:
- A 11. uniós szankciós listával 8 kínai céget szoros exportellenőrzés és -korlátozás alá vonnának. Ezt nem támogatja Magyarország, mert elmérgesítheti az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatait, negatív spirálba lökné az intézkedés az EU-t és gazdasági károkkal járna.
- Újabb fél milliárd eurót költene az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállításra az EU. (A békekeret mintegy 80 százalékát az unió az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására fordítja – jegyezte meg a miniszter).
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy miközben Magyarországtól szolidaritást várnak el és miközben ezeket a gazdasági károkat el kell szenvednünk, Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben. Az elmúlt napokban már fenyegetéseket is megfogalmaztak, de az EU és a nyugat-európai tagországok süketnek bizonyulnak ezekre a problémákra.
A külügyminiszter három problémás intézkedést emelt ki:
-
AZ UKRAJNAI TÖRVÉNYEK MIATT SZEPTEMBER 1-JÉTŐL A MAGYAR KISEBBSÉGI ISKOLÁKNAK KÁRPÁTALJÁN BE KELL ZÁRNIA. ÉVEK ÓTA JELZIK A PROBLÉMÁT MAGYAR RÉSZRŐL, SEMMI EREDMÉNY, UNIÓS INTÉZMÉNYEKBEN ÉS UKRAJNÁBAN SEM.
-
AZ OTP A HÁBORÚT FINANSZÍROZÓ CÉGEK SZANKCIÓS LISTÁRA KERÜLT UKRAJNÁBAN, AMI ELFOGADHATATLAN, MERT A BANK SEMMILYEN JOGSZABÁLYT ÉS SZANKCIÓS INTÉZKEDÉST NEM SÉRTETT MEG, EZÉRT AZ UKRÁN LÉPÉSNEK SEMMI ALAPJA NINCS.
-
KISZIVÁRGOTT ÉRTESÜLÉSEK SZERINT AZ UKRÁN ELNÖK KILÁTÁSBA HELYEZTE A BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK MAGYARORSZÁG FELÉ VEZETŐ ÁGÁNAK FELROBBANTÁSÁT. EZ AZONBAN AZT JELENTENÉ, HOGY MAGYARORSZÁG KŐOLAJELLÁTÁSÁT NEM LEHETNE TELJES KÖRŰEN MEGOLDANI, NEM BESZÉLVE ARRÓL, HOGY EZ MÁS ORSZÁGOKNAK IS KOMOLY NEHÉZSÉGET OKOZNA. “EZZEL MAGYARORSZÁG SZUVERENITÁSÁT TÁMADTÁK.”
“Szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég. A magyar emberek eddig is fizették a háború árát, és az az elvárás a szankciós intézkedésekkel és az Európai Békekeret emelésével, hogy még többet fizessenek, holott semmilyen felelősséggel nem bírnak ezen háború miatt.
„MINDADDIG, AMÍG AZ OTP-T UKRAJNA A HÁBORÚ NEMZETKÖZI SZPONZORAINAK LISTÁJÁN TARTJA, MAGYARORSZÁG NEM TUD BELEEGYEZNI OLYAN DÖNTÉSEKBE, AMELYEK ÚJABB GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI ÁLDOZATVÁLLALÁST VÁRNÁNAK EL AZ EU-TÓL ÉS ANNAK TAGORSZÁGAITÓL”
– indokolta azt, hogy nem adnak zöld lámpát a békekeret emelésének és a szankciós csomagnak. Megismételte: komoly kockázatot látnak arra, hogy a szankciók kínai cégeket is érintsenek, és ez olyan mélyen nehezítené az uniós-kínai kapcsolatokat, hogy az Európa érdekeivel teljesen ellentétes.