Site icon Mai Világ

Borell végre rájött az igazságra és ki is mondta

(FILES) In this file photo taken on January 15, 2007 European Parliament President Josep Borrell gives a farewell speech at the European Parliament in Strasbourg. Josep Borrell, former president of the European Parliament and very active against Catalan separatism, will be the new Spanish socialist government's foreign minister, a party source told AFP. / AFP PHOTO / Frederick FLORIN

Hirdetés

Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája hangsúlyozta, hogy súlyos következményekkel járhat az EU számára, ha nem foglalkozik az orosz-ukrán konfliktussal és nem oldja meg a jelenlegi közel-keleti válságot.

A Le Grand Continent című folyóirat által szerdán szervezett geopolitikai csúcstalálkozón Borrell kiemelte az Izrael és a Hamász közötti konfliktus sürgősségét, de a moszkvai-kijevi ellenségeskedést “a legfontosabb egzisztenciális fenyegetésnek tartja, amellyel szembenézünk”.

Oroszországot “imperialista” és gyarmati hatalomnak nevezve, amely identitását keresi, Borrell arra figyelmeztetett, hogy a Kijev elleni fellépések nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára nézve is jelentős fenyegetést jelentenek.

“Ha nem változtatunk gyorsan irányt, ha nem mozgósítjuk minden kapacitásunkat, ha hagyjuk, hogy Putyin orosz elnök megnyerje a háborút Ukrajnában; ha nem vagyunk képesek megállítani a tragédiát… Gázában, akkor a projektünk nagyon nagy kárt fog szenvedni” – mondta.

Borrell hangsúlyozta, hogy az európai döntéshozóknak nem arra kell összpontosítaniuk, hogy Oroszország megnyeri-e a konfliktust, hanem arra, hogy tegyenek lépéseket egy ilyen kimenetel megakadályozására.

Elismerte ugyanakkor, hogy egyes EU-tagok nem tekintik Oroszországot “stratégiai fenyegetésnek”, de tartózkodott attól, hogy az ukrajnai konfliktus miatti, a tömbön belüli esetleges megosztottságról spekuláljon.

Hirdetés

Az ukrajnai ellenségeskedésekkel kapcsolatos globális nézetkülönbségeket kiemelve Borrell megjegyezte, hogy bár sok ország elítéli az inváziót, elsődleges szempontjuk a háború gyors befejezése az elviselhetetlen következmények miatt.

“Igen, azt mondják, hogy nagyon rossz dolog megszállni a szomszédot… De itt megállnak, és azt követelik, hogy minél hamarabb fejezzük be ezt a háborút. Hogy miért? Mert nem tudják elviselni a következményeit” – magyarázta.

Oroszország következetesen kijelentette, hogy nem áll szándékában támadást indítani a NATO, az Egyesült Államok vezette, számos uniós országot tömörítő katonai koalíció ellen. Moszkva azt állítja, hogy nincsenek alapvető vitái a szövetséggel. Ennek ellenére orosz tisztviselők határozottan bírálták a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segítséget, arra figyelmeztetve, hogy ez a támogatás meghosszabbítja a konfliktust, és közvetlenül belekeveri a Nyugatot az ellenségeskedésekbe.

Bár számos uniós ország támogatásáról biztosította Ukrajnát, vannak kivételek.

Magyarország megtagadta, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, és nemrégiben megakadályozta az EU 50 milliárd eurós segélycsomagját Ukrajnának. Hasonlóképpen, Robert Fico miniszterelnök vezetésével Szlovákia is leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és azt szorgalmazta, hogy “az EU-nak fegyverszállítóból béketeremtővé kellene válnia”.

Hirdetés

Forrás: orosz hírek

Hirdetés
loading...
Exit mobile version