Boris Johnson elmondta, milyen Brexitet szeretne
Boris Johnson szerint a majdani új brit kormány elsődleges fontosságú feladata lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak törvényi védelme – írja cikkében a hvg.
A kormányzó Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki tisztségből is távozó Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a BBC televíziónak adott, hétfőn késő este sugárzott 22 perces interjúban megerősítette azt a véleményét is, hogy lehetséges a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig új megállapodás elérése az Európai Unióval.
Az EU többször is leszögezte, hogy nincs mód a brit kilépés feltételrendszeréről novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is visszautasított 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.
Johnson azonban a BBC-interjúban kijelentette: a May-kormány és az EU által megkötött Brexit-megállapodásból el kell távolítani „a halott részeket”, és ki kell emelni azokat az elemeket, amelyekkel „lehet valamit kezdeni”.
A legvitatottabb részt, az ír-északír határellenőrzés fizikai visszaállításának elkerülését célzó megoldást Boris Johnson szerint szintén ki kell venni a megállapodásból, és az október 31-i Brexit-határidő után, az átmeneti időszakban kell vele foglalkozni.
Arra a riporteri felvetésre, hogy a Brexit után tervezett átmeneti időszak a dolgok jelenlegi állása szerint csak a Brexit-megállapodás elfogadása esetén léphetne életbe, Johnson részletek nélkül azt mondta: „valamilyen megállapodásra” szükség lesz, éppen azért, hogy az átmeneti időszakot érvényesíteni lehessen.
Hozzátette: a Brexit eredeti, március 29-i határnapja óta politikailag sok minden megváltozott Nagy-Britanniában és a Csatorna másik partján egyaránt, és megváltozott a vélemény arról is, hogy mire van szükség.
Johnson szerint például senki nem akar fizikai határt Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, és senki nem is gondolja, hogy erre szükség lenne. A problémára a konzervatív párti brit politikus szerint bőségesen kínálkoznak különböző technikai jellegű megoldások, amelyekkel elkerülhető a határellenőrzés újbóli bevezetése.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora – amelynek Johnson is tagja – mindenekelőtt a Brexit-megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.
E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A hétfő éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson kijelentette: „egyetlen pillanatra sem” gondolja azt, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján lépne ki az Európai Unióból. Hozzátette azonban: a józan ész azt diktálja, hogy az ország felkészüljön egy ilyen Brexit-forgatókönyvre is, éppen annak érdekében, hogy az európai partnerek megértsék, London milyen komolyan veszi a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét.
Johnson szerint ez szükséges ahhoz, hogy Nagy-Britannia elérje azt a Brexit-megállapodást, amelyre szüksége van. A WTO-szabályrendszer alapján az EU vámokat léptetne életbe a brit importárukra. Boris Johnson a BBC-interjúban kijelentette, hogy London nem kíván vámokat alkalmazni az EU-ból érkező árukkal szemben, de elismerte, hogy ennek elkerüléséhez szükség van a kölcsönösségre és az együttműködésre az EU-val.
A külföldi EU-állampolgárok helyzetéről szólva kijelentette: 3,2 millió emberről van szó, akiknek megfelelő védelmet kell biztosítani. Johnson szerint elsődleges fontosságú ennek törvényi rögzítése a brit jogszabálygyűjteményben, mégpedig előfeltételek nélkül. Hozzátette: ő már a kilépésről döntő 2016-os népszavazás másnapján ezen az állásponton volt.
