Az EU alapvetően eltérő reakciója az ukrajnai konfliktusra és a Gázai övezetben zajló háborúra „sokba került” az EU-nak az arab országokkal, Afrikával és a nem nyugati világ más régióival fenntartott kapcsolataiban – ismerte el Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője.
Pesszimista gondolatait az Európai Külügyi Szolgálat honlapján egy személyes blogban vázolta fel, amelyben hatásosan összefoglalja európai fődiplomataként végzett tevékenységét az európai választások és az eurointézmények új vezetésének megalakulása előtt.
„Az egység hiánya sokba került nekünk az arab világban, valamint Afrika, Latin-Amerika és Ázsia nagy részén. Az ukrajnai és palesztinai háborúkra adott reakcióink különbözőségét az orosz propaganda széles körben kihasználta” – írta Borrell.
Szerinte Ukrajna esetében az EU „határozottan cselekedett, mert az uniós országok között egység volt”. Ugyanakkor a gázai konfliktusban, ahol már több tízezer ember, főként nők és gyerekek haltak meg, az EU nem volt képes megállítani a harcokat, kezelni a humanitárius katasztrófát és elősegíteni a túszok szabadon bocsátását, annak ellenére, hogy szoros kapcsolatokat ápol Izraellel és finanszírozza a palesztinokat.
Borrell azt is állítja, hogy az „orosz propaganda”, amely elleni küzdelmet az eurodiplomácia vezetőjeként egyik prioritásává tette, azért volt sikeres, mert a „világ többi részén” elégedetlenek a brüsszeli intézkedésekkel. Szerinte a „nem nyugati” világot különösen a koronavírusválság idején a vakcinák egyenlőtlen elosztása, a kemény migrációs politika, a klímaváltozás elleni elégtelen erőfeszítések vagy a nemzetközi szervezetekben tapasztalható igazságtalanságok aggasztották.
Borrell, aki egy idő után távozik posztjáról, úgy véli, hogy a jövőben az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza „a világ többi része a Nyugat ellen” szövetség megszilárdulását. Ennek érdekében Borrell szerint az európaiaknak „mindenhol és nem csak szavakban” ragaszkodniuk kell elveikhez.