Tovább mélyülhet a feszült viszony Magyarország és az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament között Orbán Viktor kijevi, moszkvai, pekingi és floridai útja miatt. Az ATV Híradó összefoglalója, eltérő szakértői értelmezésekkel.
A feszültségről tanúskodik a Európai Bizottság sajtófőnökének posztja is. Eric Mamer azt közölte, hogy az Európai Bizottság csak vezető köztisztviselői szinten képviselteti magát az Európai Tanács találkozóin a magyar elnökség során, és, hogy a nagyobb politikai súllyal rendelkező biztosok nem látogatnak el a hagyományokkal ellentétben Budapestre.
A magyar kormány nevében az EU-ügyi miniszter válaszolt. Bóka János azt írta: Az EU egy nemzetközi szervezet, az Európai Bizottság pedig nem válogathat, hogy melyik intézménnyel vagy tagállammal hajlandó együttműködni.
Az Európai Bizottság megpróbál átpolitizálni egy intézményi folyamatot – foglalta össze véleményét a Magyar Külügyi Intézet amerikai nemzetiségű elnöke. Gladden Pappin szerint a magyar kormányfő hiánypótló munkát végzett utazásaival. Mint fogalmazott: egy olyan missziót hajtott végre, amit már rég meg kellett volna történnie más diplomaták vagy vezetők által.
A diplomácia teljes hiányát látjuk az elmúlt években, több párbeszéd volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború során, mint amennyi most van a nyugati országok és Oroszország között, tette hozzá ki az intézet elnöke.
A német Bild arról írt, hogy Orbán Viktor egy levélben tájékoztatta arról az Európai Bizottságot, hogy Donald Trump győzelme esetén jelentősen nőne a béke esélye és a magyar miniszterelnök azt szorgalmazza az EU-nál, hogy vegye fel újra a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal a béke érdekében.
Eközben az Európai Parlament 63 képviselője levélben kérte a bizottságtól és a Tanácstól, hogy függessze fel Magyarország szavazati jogát, mivel hatalommal való visszaélésnek gondolják a magyar kormányfő találkozóit.
Szent-Iványi István, az ellenzék volt külpolitikai kabinetvezetője azt mondta: „Igazából az verte ki a biztosítékot, hogy nem elég, hogy egy partizánakciót hajt végre, hanem teljesen más dolgokat mond, mint amiről elvileg közös álláspont van. Szent-Iványi István úgy véli, hogy nem is elsősorban a tárgyalások létrejöttével van gondjuk az európai intézményeknek.
„Teljesen mást képviselt, mint az Európai Unió közös álláspontja, mást képviselt, mint a svájci béketerv, amit aláírt Szijjártó Péter, mást képviselt, mint most a washingtoni csúcstalálkozó záródokumentuma, amit szintén ő elfogadott, mert azt egyhangúan fogadták el” – állította az egykori nagykövet
Finnország, Észtország, Litvánia és Svédország is megerősítette a brüsszeli Politico című napilapnak, hogy nem fogja magas rangú minisztereit küldeni a budapesti találkozókra, és a lap szerint Lettország és Szlovénia is fontolgatja a tárcavezetők távolmaradását.
atv