Brexit: egyre nagyobb a pánik
Már-már pánikszerűen menekülnek a Nagy-Britanniából Írországba a pénzügyi és egészségügyi cégek, illetve ügyvédi irodák, miközben a brit kormányfő szintén kétségbeesetten próbálna engedményeket elérni az EU-tól a válási megállapodásban. Az ellenzék vezére lépéskényszerbe került.
Az ír hatóságok arra számítanak, hogy a következő hetekben az eddiginél is több vállalat folyamodik majd bejegyzési kérelemmel hozzájuk, mert el akar menekülni a szomszédos Nagy-Britanniából a vészesen közelgő brexit miatt – tudósít a Financial Times (FT).
Az ír főváros, Dublin szeretne minél több pénzügyi szolgáltató céget átcsábítani Londonból, és úgy tűnik, nem sikertelenül. Hasonló a helyzet a gyógyszeripari vállalkozásokkal és az ügyvéd irodákkal.
Egy helyi tisztviselő arról tájékoztatta az FT-t, hogy a dublini központi bank sokkal több mint száz intézmény, főként vagyonkezelők, befektetési és biztosítócégek kérelmét vizsgálja, bár a kiadott engedélyek száma közelebb lesz a százhoz. A Barclays” már 250 milliárd dollárnyi vagyont kezel ír vállalkozásánál a Bank of America Merryll Lynch esetén 50 milliárd dollár ez az összeg. Nem lesz egyetlen nagy nyertese annak, hogy a londoni City szerepe csökken: Dublin, Frankfurt, Luxembourg és Párizs osztozhat a költözködés hasznán.
A pénzügyi cégek érkezése részben ellentételezi a kárt, amit Írország a brexit miatt várhatóan elszenved, miután erősen összefonódik az Egyesült Királyság gazdaságával. Az írek szerencséjére más vállalatok is az ő szigetüket választják a szomszédos szigetország helyett. Összesen 55 új befektetés indul a britek uniós kilépése miatt, amelyek végül 4500 munkahelyet teremtenek Írországban.
Gyógyszeripari cégek és egészségügyi szolgáltató csoportok bővítették tevékenységüket az íreknél, miután az előbbiek például elvesztenék európai disztribúciós jogaikat az új termékek esetén. Emellett számos ügyvédi iroda hoz létre írországi vállalkozást. Ezek a szerveztek meg akarják őrizni részvételi lehetőségüket az európai pereskedésekben, például az uniós vizsgálatokhoz kapcsolódó jogi tanácsadásban, amelyet az Európai Bizottság vesz igénybe jó pénzért.
Theresa May brit miniszterelnök január elején újra megpróbálja„tisztázni” a kormánya és az EU között létrejött válási megállapodás részleteit. A cél az egy hónappal ezelőtti sikertelen próbálkozás óta nem változott: ígéretet akar kapni az uniós vezetőktől, hogy az egyezség nyomán az Egyesült Királyság nem marad meghatározatlan ideig az EU-s vámunió része.
A deal most úgy szól, hogy ha a 2019. március 29-ei távozás utáni kétéves átmeneti periódusban – amíg még lényegében a jelenlegi szabályok maradnak érvényben a szigetország és a kontinens viszonyában – nem sikerül megállapodni az Egyesült Királyság és az EU új kereskedelmi kapcsolatáról, akkor az előbbi meghatározatlan ideig átmenetileg a vámunióban marad, míg Észak-Írország ezen belül az egységes piac része lesz – ez a feltétele annak, hogy az ír-észak-ír határ továbbra is jelképes maradjon.
A brit brexiter politikusok legkomolyabb kifogása az egyezséggel szemben, hogy az utóbbi helyzet kialakulása esetén a végtelenségig fennmaradhat ez a viszony, ami lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság önálló kereskedelmi megállapodásokat kössön a világ más országaival.
A maradáspárti remainerek viszont azzal érvelnek ellene, hogy rosszabb mint az EU-tagság fenntartása lenne, hiszen az országnak úgy kell követnie az uniós szabályokat, hogy nincs lehetősége beleszólni azok alakításába. A londoni kormányt támogató észak-ír unionista párt (DUP) azt tartja elfogadhatatlannak, hogy Észak-Írország szabályozási szempontból elválna az Egyesült Királyság többi államáról.
May csúcstalálkozók sorát bonyolítja le néhány nap alatt. Beszél Angela Merkel német kancellárral, Mark Rutte holland miniszterelnökkel, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Jeremy Hunt külügyminiszter szerint van esély az újabb uniós egyeztetések sikerére, azaz az Egyesült Királyság nem fog csapdába esni az uniós vámunióban. Szerinte csak tisztázni kell, mit jelent az, hogy ez a státus „ideiglenesen” fennmaradhat.
A gond az, hogy a brit vezetés szerint az ideiglenes „azt is jelentheti”, hogy egyszer véget ér ez a periódus, azaz az ideiglenes mégsem lesz ideiglenes, hanem csak egy ideig tart. Az Európai Bizottság szóvivője azonban megerősítette, hogy az EU álláspontja nem változott: az elfogadott válási megállapodás az egyetlen ilyen szerződés, amit az uniós tagállamok támogatnak.
Ehhez társult később Leo Varadkar ír miniszterelnök, aki azt nyilatkozta, hogy Merkel tudatta vele: az EU-tagállamok tartják magukat a novemberben aláírt egyezséghez – derült ki a Guardian cikkéből.
Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy ezerfős angol és skót rendőrökből álló fegyveres erő készül Észak-Írországban arra, hogy beavatkozzon, ha a no deal brexit esetén zavargások lennének.
A válási egyezségről a január 7-ével kezdődő hét közepén indulhat újra a parlamenti vita, amit követően egy hét múlva szavazhatnak a képviselők. Az utóbbit May december közepén elhalasztotta, mert attól tartott, hogy a törvényhozás hatalmas többséggel leszavazza a kormány javaslatát. A kormány magabiztos nyilatkozatai ellenére – amelyek szerint a képviselők végül igent mondanak a dealre, mert így kerülhetik el a megállapodás nélküli kilépéssel járó káoszt – a miniszterek napokban tovább folytatták felkészülést az utóbbi esetre.
A kiszivárgó hírek szerint May sikertelenül igyekezett meggyőzni a DUP-ot álláspontja megváltoztatásáról. Az észak-ír párt politikusai a Londonból és Brüsszelből érkező hírek alapján úgy látják, semmi sem változott a két hónappal ezelőtt válási egyezségben. A kormány képviselőivel folytatott találkozójukról egy neve elhallgatását kérő jelenlévő azt mondta, hogy mindkét fél csak korábbi érveit ismételgette. A DUP szavazatai nélkül nincs esély a megállapodás elfogadtatására, ezért ha tartják magukat az elutasításhoz, akkor sok ingadozó tory képviselő is végül nemmel voksolhat.
Ha a parlament leszavazza a kormány előterjesztését, akkor kritikus szerep várhat az ellenzéki Munkáspárt vezetőjére, Jeremy Corbynra. Ő az elmúlt évet távolságtartással töltötte, helyet adva annak, hogy a kormánypárton belüli brexiterek, reaminerek és a köztük egyensúlyozó kormány vitája rombolja a toryk társadalmi megítélését. John Mcternan politikai stratéga azonban úgy véli, hogy eljött az idő, hogy határozott álláspontot foglaljon el a brexittel kapcsolatban, azaz támogassa egy újabb népszavazás kiírását a brit kilépésről.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Munkáspárt tagjainak 88, szavazóinak 71 százaléka immáron az EU-ban maradást támogatja, ezért ideje, hogy kövesse egykori francia kollégáját, Alexandre Auguste Ledru-Rollint, aki látva, hogy a párizsiak az 1848-as forradalomban az utcákon masíroznak ezt mondta: Én vagyok a vezetőjük. Ideje, hogy kövessem őket! A brexitig alig több mint 80 nap marad hátra.
https://maivilag.com/2018/12/brexit-ujabb-meglepo-fordulat/
