Brexitegyezmény: siker vagy blöff?
Igent mondott a brit parlament az Európai Unióval a brexit utáni kereskedelmet szabályozó alkura. A képviselők elsöprő többsége támogatta a megállapodást. Kommentátorok szerint viszont blöff volt a no-deal brexit.
Boris Johnson és Brüsszel a brexit utáni kereskedelemről szóló egyezményét a harmadik olvasatban 521 brit parlamenti képviselő támogatta 73-mal szemben. Így szerda délután a jóval EU-barátabb Lordok házába küldték további vitára, hogy szerda éjféltől – a királynő szentesítésével – törvényerőre emelkedhessen.
A fő ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak végül nem sok választása maradt: bár Kier Starmer pártvezér szerint az Unió és a britek kereskedelmét az újévtől szabályozó alku “vékony”, a Labour végül megszavazta, mert nem akart megállapodás nélküli brexitet. Az árnyékkormány három tagja azonban lemondott, 36 képviselő pedig fellázadt és tartózkodott.
A konzervatív párt brexit-párti kemény magja már kedden jelezte, hogy elfogadják az egyezményt – annak ellenére, hogy az általuk korábban hazafias szólamokkal támogatott halászati ágazat árulással vádolta meg a Johnson-kormányt.
Maga a miniszterelnök szerint az alku valami olyat valósít meg, ami korábban hihetetlennek tűnt: pontot tesz a világháború utáni brit politikát folyamatosan terhelő vitára, az Európával való kapcsolat kérdésére.
“Őszintén… megcsináltuk a brexitet, tartsuk is úgy és innentől egyesítsük az országot és ragadjuk meg a lehetőségeinket” – mondta Boris Johnson. Emellett azt ígérte, hogy Nagy-Britannia az EU “legközelebbi barátja, egy szabadkereskedő, liberális, kifelé tekintő és a jót képviselő erő marad”.
Az 1200 oldalas egyezmény hivatalos példányát szerdán írta alá Brüsszelben Ursula von der Leyen bizottsági elnök, majd a brit királyi légierő gépe vitte Londonba, hogy ott Johnson is ellássa kézjegyével.
Kommentátorok kiemelték: Brüsszel és a britek megállapodása nem foglalja magába a a brit gazdaság 80%-t adó szolgáltatási szférát. Így például a londoni City pénzügyi szolgáltatási termékeiről valószínűleg később fognak alkudozni.
A brexitellenes Guardian című lap kommentárja szerint a no-deal brexittel való fenyegetőzés az egyik legnagyobb átvágás volt a brit politika történetében. “Soha nem volt valódi opció… Boris Johnson úgy játszotta a no-deal őrült szerepét, mintha erre született volna” – állt a cikkben.
A lap szerint Nagy-Britannia mindig is a gyengébb fél volt a tárgyalásokon és a “no-deal” soha nem volt komoly opció, mert hatalmas “öncsonkítás” lett volna, amely még a globális pénzügyi stabilitást is fenyegette volna.
Helyette egy olyan egyezménybe ment bele London, amely megvédi az EU érdekeit és aláássa a brit érdekeket – írja az amúgy Európa-párti újság.
A lap szerint az sem igaz a mostani szavazással eltűnik a brit politikából az “Európa-kérdés” és emlékeztet, hogy 2025 január 1-én a felek felülvizsgálhatják az alkut. Ezért az a következő parlamenti választási kampány témája lehet.
A minőségi konzervatív Telegraph közben már szerdán délután tele volt a Johnsont méltató cikkekkel.
“Boris biztosította a valódi brexitet – sikerre visszük?” – állt az egyik vezércikkben, amely megemlítette: az ország kilépett a közös piacból, a vámunióból és nincs joghatósága az Európai Bíróságnak, ez a brexit, “szabadon alakíthatjuk a sorsunkat”.
A többi cím szerint Johnson “Sikeres volt, ahol mások kudarcot vallottak, mert elfogadta a brexit logikáját”, “Nagy-Britannia elnyerte szuverenitását a gyászoló EU-tól. Ez a lehető legjobb alku, amiről álmodhattunk” és “A bosszúálló Unió megpróbálta megalázni Britanniát, de mi megmutattuk, hogy karakterünk része a függetlenség”
A vehemensen brexit-párt Daily Express viszont ezt emelte ki: péntektől nem mehet Európába a brit kolbász – mivel a hűtött – és nem fagyasztott – félkész hústermékek kereskedelméről nem sikerült megállapodni.
