Brüsszel a briteket ki-, a migránsokat beengedte – pont fordítva kellett volna
A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet – ezzel a brit sajtóban megjelent hirdetéssel biztatta a magyar kormány a szigetország lakóit 2016-ban, a Brexit-népszavazás előtt, hogy ne a kilépésre szavazzanak. Az egész unió számára veszteség a britek távozása, Magyarországnak pedig különösen fontos lett volna, hogy maradjanak. A konzervatív brit kormány ugyanis jó szövetséges volt egy sor vitában, még az alapvetően a bentmaradás pártján álló David Cameron volt kormányfő is többször felszólalt az uniós intézmények alattomosan terjeszkedő hatalmával szemben.
Cameron akkor is Orbán mellett volt, amikor 2014-ben az Európai Tanácsban csak ők ketten szavaztak Jean-Claude Juncker bizottsági elnöksége ellen. Mindketten tudták, hogy a luxemburgi politikus nem a szuverenitás, nem az erős nemzetállamokra épülő szövetség felé tereli majd az uniót.
Két évvel később pedig a hírhedt brüsszeli bürokrácia, illetve a központosítás volt a Brexit-tábor egyik fő érve. Cameron egyébként tegnap a BBC-nek azt mondta, nem bánta meg, hogy annak idején kiírta a népszavazást, hiszen ez volt az egyik választási ígérete. Azt viszont természetesen sajnálja, hogy nem a bentmaradás hívei győztek, nem is beszélve azokról a nehézségekről és problémákról, amikkel most kell szembenéznie az országnak.
A kedden Londonban végül leszavazott megállapodás brüsszeli aláírásakor Orbán Viktor szomorú vasárnapról beszélt, felidézte a már említett kormányzati kampányt, de egyértelműsítette: „most már nincs más választásunk, mint hogy tudomásul vesszük a döntést, ami megszületett”. A felelősség elég nagy részben terheli az unió vezetőit a kormányfő szerint. Orbán emlékeztetett, ha nem a britek akaratával szemben választanak bizottsági elnököt, az események talán nem így alakulnak, de Brüsszel végül a briteket nem tudta bent tartani, a migránsokat viszont beengedte – pont fordítva kellett volna.
A Brexit-folyamat komoly tehertételnek bizonyult Theresa May kormánya számára. Sorra hullanak a fejek, a megállapodást kínkeservesen hozták össze, és aztán még el is bukott. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter az alsóház egyik bizottságában azt mondta, meglehetősen nyilvánvaló haragra kell számítani a brit néptől, ha az Egyesült Királyság áprilisig nem lép ki az EU-ból. Ráadásul szerinte nemcsak azok lesznek meglehetősen haragosak, akik már 2016-ban is ki akartak lépni az EU-ból, hanem a maradáspártiak közül is sokan meggondolták magukat, és nem értik, miért ennyire bonyolult a folyamat. A szerdai brit sajtó lesújtott May-re, korszakos kudarcát és vezetői képességeinek hiányát taglalják.
A New York Times is hasonlóan fogalmazott: a briteknek elkeseredetten szükségük lenne egy csodatevő államférfira, de sajnos nekik momentán csak Theresa May és munkáspárti ellenlábasa, Jeremy Corbyn jutott. Nemcsak kettejükkel van a baj, általános az elitválság az országban. A Brexit-referendum eredménye annak idején meglepte a politikai elitet, a kilépésnek pedig a választópolgárok között ugyan megvan a többsége, a parlamentben azonban nem.
Az előrejelzéseknek megfelelően a parlament nem buktatta meg May-t az ellene indult bizalmatlansági indítvány tegnap esti szavazásakor. Sem a keddi, sem a szerdai voksolás eredménye nem érte váratlanul a kormányt, az Egyesült Királyság jövőjével kapcsolatban azonban egyelőre nekik is főleg kérdéseik vannak, nem válaszaik. Jó vezetőre pedig nagy szükség lesz.
https://maivilag.com/2019/01/brexit-tortenelmi-szavazas-boritekolhato-bukassal/
Forrás: Magyar Hírlap
