Az Európai Unió jelentős gazdasági szankciók lengetett be Moszkvával szemben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig csütörtökön felszólította a szövetségeseket az Oroszországgal folytatott, a háború megakadályozását célzó válságtárgyalásokon képviseljenek egységes álláspontot. A NATO-országok egyedül Magyarország szokott kilógni a sorból.
A nyugati országok egységes diplomáciai frontot próbálnak kialakítani, mielőtt Blinken pénteken Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szakértők és az amerikai diplomácia szerint a megbeszélés az egyik utolsó esély lehet arra, hogy megakadályozzák Oroszországot egy újabb Ukrajna ellen indított támadás elindításában. Blinken szerdán Kijevbe látogatott, csütörtökön pedig Berlinben találkozott német, francia és brit miniszterekkel. Szerdán Joe Biden amerikai elnök az eddigi legegyértelműbb jelét adta annak, hogy valószínűnek tart egy orosz támadást – írja a Reuters összefoglalójában.
„Szerintem el fogja indítani [a támadást]” – mondta Biden Vlagyimir Putyin orosz elnökről. „Valamit tennie kell” – jelezte egy fél mondattal, hogy az Egyesült Államok nem hagyja, hogy ez bekövetkezzen.
A nyugati országok attól tartanak, hogy Oroszország újabb támadást tervez Ukrajna ellen, közel nyolc évvel azután, hogy erői bevonultak az országba és elfoglalták a Krím félszigetet. Oroszország az elmúlt hónapokban több tízezer katonát vonultatott fel Ukrajna határa közelében. Moszkva viszont tagadja, hogy támadást tervezne, de azt állítja, hogy meg nem határozott katonai lépéseket tehet, ha nem teljesítik követeléseit a NATO-tagállamok. Ennek része egy garancia arra, hogy Ukrajna soha nem léphet be a nyugati katonai szövetségbe.
Biden és más nyugati vezetők súlyos gazdasági szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ha ismét megtámadja Ukrajnát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az EU végrehajtó testületét vezeti, azt mondta, hogy Európa „masszív gazdasági és pénzügyi szankciókkal válaszolna egy újabb támadásra. A transzatlanti közösség szilárdan kiáll Ukrajna mellett”.
„Nem fogadjuk el Oroszország azon kísérletét, hogy befolyási szférákra ossza fel Európát” – mondta. „Ha támadások történnek, felkészültünk” – tette hozzá von der Leyen.
A Kreml csütörtökön azt mondta, hogy az Oroszországra nézve lehetséges katasztrofális következményekre vonatkozó amerikai figyelmeztetések nem segítenek csökkenteni az Ukrajna körüli feszültséget, sőt tovább destabilizálhatják a helyzetet.
Blinken szerdán Kijevben fogadkozott, hogy Washington addig folytatja a diplomáciát, amíg csak tudja. Berlinben beszédet fog tartani, amelyben megpróbálja majd az Ukrajna körüli válságot a szabályokon alapuló nemzetközi rend szempontjából kritikus pillanatnak beállítani – közölte a külügyminisztérium egyik tisztviselője.
Az amerikai külügyminiszter célja, hogy a NATO-tagállamok és a nyugati partnerek egységes diplomáciai álláspontot alakítsanak ki. Ebben Magyarország kifelé lóghat, mivel jóval erősebbek a kapcsolatai Oroszországgal, mint a szövetség többi tagjának. Az Orbán Viktor vezette kormány többször is bírálta az uniós szankciókat Moszkvával szemben, azonban decemberben a miniszterelnök arról beszélt nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy Lengyelország az a szövetséges, amelynek álláspontját követik az ügyben. Varsó viszont erősen az oroszok elleni álláspontot képvisel a vitákon, egyeztetéseken.
Moszkva a múlt heti tárgyalásokon – amelyek nem hoztak áttörést – biztonsági követelések listáját nyújtotta be a Nyugatnak.
A 2014 óta többször bevezetett gazdasági szankcióknak alig volt hatásuk az orosz politikára, mivel Moszkva, Európa fő energiaszállítója úgy számolt, hogy a Nyugat nem fog olyan komoly lépéseket tenni, amelyek a gázexportot is akadályoznák. Amerikai és európai tisztviselők szerint még mindig vannak olyan erős pénzügyi intézkedések, amelyeket nem próbáltak ki.
Németország kedden jelezte, hogy Moszkva inváziója esetén leállíthatja az Északi Áramlat 2. engedélyeztetését.
Oroszország csapatokat telepített Fehéroroszországba az általa közösnek nevezett hadgyakorlatok céljából, és Moldávia egyik szakadár régiójában is állomásoznak erői, így négy oldalról támadhatja Ukrajnát. Nyolc évvel ezelőtt elfoglalta a Krímet, és támogatta a szeparatista erőket, amelyek átvették az irányítást Kelet-Ukrajna nagy része felett. Oroszország tagadja, hogy újabb inváziót tervezne, de azt állítja, hogy fenyegetve érzi magát Kijev és a Nyugat közeledése miatt.
napi.hu