Aggodalomra ad okot, hogy Moszkva felfüggesztette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) hatályát, a következő napok azonban még lehetőséget adnak a párbeszédre, hogy megszülethessenek a szükséges intézkedések az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – jelentette ki Federica Mogherini.
Az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a globális béke és a biztonság fenntartásához elengedhetetlen, leszerelést és fegyverzet-ellenőrzést rögzítő nemzetközi megállapodások veszélyben vannak.
Szerinte komoly aggodalmakat kelt, hogy Oroszország a megállapodásban tiltott, 9M729 nevű, földi indítású, új rakétarendszert fejlesztett.
Az INF-szerződés jelentős mértékben hozzájárult az európai és a szélesebb nemzetközi biztonsághoz. Életképessége és hatékonysága megköveteli, hogy a bennük foglaltakat minden aláíró teljes mértékben érvényesítse. Átlátható intézkedéseket kell hozni a rendelkezések teljes és ellenőrizhető betartásának biztosítása érdekében – fogalmazott.
Mogherini kijelentette: az EU fontosnak tartja a nukleáris fegyverek ellenőrzött és hatékony leszerelését rögzítő szerződést, ezért elkötelezett a megállapodás megőrzése mellett. Figyelmeztetése szerint tekintettel a több helyszínen jelentkező megnövekedett feszültségre, óvatosnak kell lenni, hogy ne kezdődjön új fegyverkezési verseny, amely meghiúsítaná a hidegháború befejezése után elért leszerelések eredményeit.
Az EU azt várja az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, hogy támogassák egymást a fegyverarzenálok leszerelését illetően, közölte az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök július elején írta alá az INF-szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. Az Egyesült Államok február elsején jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és augusztus másodikán kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Andrea Thompson amerikai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára várhatóan tárgyal majd szerdán Genfben a globális stratégiai stabilitásról.
Forrás: Privát bankár