Az Európai Bizottság minden bizonnyal megindítja Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmust. Azonban brüsszeli diplomaták a vasárnapi, az Orbán-kormány kétharmados újraválasztásával végződő választás után úgy látják, hogy egy hosszú vitához vezethet majd a jogi fegyver élesítése, és a végén – a magyar vezetés uniós ügyekben borítékolható sorozatos vétózása miatt – elfogyhat a befolyásos tagállamok lelkesedése. Az uniós források azonban jó időre befagyhatnak.
Végül két nappal a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme után, kedd délután az Európai Parlamentben (EP) mondott beszédében bejelentette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy elindítják az eljárást.
A helyzet viszont így sem egyszerű forrásaink értékelése szerint: „a kétharmados választási győzelem után egy pénzügyi fegyver elindítása nem tud nem politikai eszköznek tűnni”.
Félelmük jogosságát jól mutatja, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is a választás eredményére hivatkozva reagált kedden délután a jogállamisági eljárás elindításának hírére: „Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.” A kormány gyermekvédelmi népszavazása, érvénytelenül zárult népszavazás kérdései azonban nem relevánsak a mechanizmus esetében, az eljárás a direkt pénzügyi szabálysértések kockázatának (mint a korrupciós veszélyek, a verseny sérülése stb.) esetében élesíthető.
Az ügy hátteréről azt is tudni kell, hogy az Európai Néppártból való kilépése után a Fidesz-frakciónak nem maradt jelentős többséget képviselő szövetségese az EP-ben, sőt, nagyon erős parlamenti többség követelte már, hogy az Európai Bizottság indítsa meg a jogállamisági mechanizmust Lengyelország és Magyarország ellen. Vagyis ellenállás nélkül lehetett lépni.
Az Európai Parlament és a Bizottság között ráadásul feszült volt a viszony az elmúlt időszakban az Orbán- és Morawiecki-kormányok elszámoltatása miatt: tavaly már a képviselők szorgalmazták, hogy az EP indítson pert a von der Leyen vezette testület ellen, mert nem alkalmazza a költségvetési megszorításokat. Részben az uniós intézmények közötti feszültségek enyhítése érdekében lépett most az Európai Bizottság – állítólag.
Politikai játszmázás is szerepet játszott az eljárás mostani elindításában: eredetileg egy 5-9 hónapos ütemezéssel számoltak a jogi folyamat megkezdésére még februárban, de az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetetett szankciók és abban az Orbán Viktor vezette kormány különutassága is kiprovokálta azt, hogy több tagállam erősködjön a mechanizmus elindítása mellett. Egy brüsszeli diplomata szerint ugyanakkor még az előtt lépni kellett, hogy az alkalmazható legyen egy esetlegesen a most kialakulóban lévő gazdasági válságra válaszul létrehozott jövőbeli uniós költségvetési programnál.
Többen napirendre vennék az EU-ban a 7-es cikkely szerinti eljárást is, amelyet már a Sargentini-jelentés után megszavazott az Európai Parlament 2018-ban. Ennek végeredménye az uniós források felfüggesztése és az Európai Tanácson belüli szavazati jog felfüggesztése lenne Magyarország számára.
A keretrendszer szerint a tagállamoknak egységesen kellene ítéletet mondania arról, hogy sérültek az uniós alapelvek Magyarországon. Az Európai Tanácsban Magyarország és Lengyelország egymással szemben ezt kölcsönösen megvétózták volna még két hónapja. Azonban Varsó és Budapest viszonya megromlott az ukrán háború miatt – ismertették a politikai körülményeket.
Lengyelországgal szemben még nem indult jogállamisági eljárás, a lengyel kormány ugyanis hajlandónak mutatkozik a vitatott igazságügyi reform módosítására. Ráadásul Ursula von der Leyen egy delegációval Varsóba utazik, hogy tárgyaljanak az együttműködési lehetőségekről, a jogállamisági aggályok megoldásáról, valamint a helyreállítási alapról, amelynek forrásait a lengyeleknek szintén nem utaltak még.
A jogállamisági mechanizmus hosszú bürokratikus vitáján kívül viszont nem számítanak további keménykedésre Brüsszel részéről. A 7-es cikkely szerinti eljárás pedig mostanában nem kerül a Tanács napirendjére. A brüsszeli diplomaták szerint bár erős ellentétek rajzolódtak ki Varsó és Budapest között az orosz-ukrán-háború miatt, amelyben az Orbán Viktor akadályozza például a közös uniós energiahordozó-importtilalmat Moszkvával szemben, Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek nem érdeke, hogy példát statuáljanak Magyarországon, majd Lengyelországot vegyék célba. Brüsszel kész közös menetrendet kidolgozni az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló lengyel vita rendezésére.
Azért sem lépnének még erősebbet, mert egyáltalán nem veszik készpénznek az EB-nél, hogy Lengyelország nem vétózná meg az Orbán-kormány elleni 7-cikk szerinti eljárást, ahogy abban sem biztosak Brüsszelben, hogy Szlovéniában nem marad hatalmon Janez Jansa, aki a magyar miniszterelnök közeli szövetségesének számít (bár Ljubljana is összekülönbözött már Vlagyimir Putyin miatt a magyar kormánnyal).
A befizető tagállamok részéről egyre erősebb a nyomás, hogy fegyelmezzék meg Magyarországot. Már az ukrán háború ügyét felkaroló balti államok is elvárják, hogy Magyarország álljon be a sorba, amire most más kézenfekvő mód nem volt a jogállamisági mechanizmus élesítésén kívül, amit pont azért találtak ki, hogy legyen egy kevésbé kegyetlen alternatíva a 7. cikkely szerinti eljárás mellett.