Az Európai Bizottság prognózisa szerint a magyar gazdaság gyorsuló ütemben növekedhet a következő években, azonban a költségvetési hiány tartósan magas maradhat. Ez utóbbi nem kedvez a magyar euró álmának.
A magyar gazdaság az idén várhatóan 1,8 százalékkal bővül, jövőre 2,8, 2028-ban pedig 2,9 százalékos lehet a növekedése, miközben az államháztartási hiány az idén a GDP 7,3 százalékára emelkedhet, és 2028-ban is meghaladhatja az 5 százalékot – derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzéséből.
A brüsszeli testület szerint a magyar gazdaság a hosszan tartó stagnálást követően fokozatosan élénkül. A növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás tartós bővülése, valamint a beruházások és az export fellendülése támogathatja.
A jelentésben azt írják, 2026 harmadik negyedévében a reál-GDP 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez az ipar és a szolgáltatások járultak hozzá, ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítménye a hosszan tartó nyári aszály miatt visszaesett.
Az idei gazdaságbővülés elsősorban a fogyasztásnak köszönhető, ugyanakkor a beruházások volumene az állami beruházások visszafogása miatt csökkenhet.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2027-ben és 2028-ban a fogyasztás növekedését a foglalkoztatás és a bérek emelkedése, az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentése, valamint a szociális juttatások növelése támogathatja. A beruházások élénküléséhez hozzájárulhat az üzleti bizalom javulása, a Magyarországgal kapcsolatos kockázati felárak csökkenése, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés helyreállítása a jogállamisági reformok végrehajtását követően.
A bizottság szerint az autóiparban létesülő új összeszerelő üzemek a külső kereslet mérséklődése ellenére is fenntarthatják az export növekedését. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan negatív marad, részben a külföldi vállalatok nyereségének kiáramlása miatt.
A gazdasági kilátások legjelentősebb kockázatát az export lassulása jelenti, amelyet az autóipar és az elektronikai ágazat gyengélkedése, illetve a gyors béremelkedés vagy a forint felértékelődése miatt romló költség-versenyképesség idézhet elő. A foglalkoztatás 2026-ban 0,4 százalékkal emelkedhet, miközben a munkanélküliségi ráta várhatóan 4,6 százalék körül alakul. A gazdasági növekedés erősödésével a munkanélküliség 2028-ra 4 százalékra csökkenhet.
A nominális bérek növekedési üteme az idei mintegy 10 százalékról 2027-ben 6,8 százalékra lassulhat, ahogy mérséklődik a közszférában végrehajtott béremelések és a minimálbér 11 százalékos emelésének hatása. A szűkös munkaerőkínálat miatt azonban a béremelkedés üteme továbbra is magas maradhat.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre ismét gyorsul az infláció.
A harmonizált fogyasztóiár-index alapján számított éves infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 2,2 százalékra mérséklődik, majd 2027-ben 3,4 százalékra emelkedhet, elsősorban az energia- és élelmiszerárak növekedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt. Az infláció 2028-ban 3 százalékra csökkenhet, ugyanakkor az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése növelheti az energiaárakat.
A jelentés szerint a költségvetési hiány 2026-ban várhatóan jelentősen, a GDP 7,3 százalékára emelkedik a 2025-ös 4,7 százalékról. A növekedést a kiadások GDP-arányos szintjének 4 százalékpontos emelkedése okozza, aminek következtében az államháztartási kiadások a GDP 51,6 százalékát érhetik el. A kiadások emelkedéséhez hozzájárul a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése, az új lakhatási támogatások, valamint a GDP 1,5 százalékát kitevő átmeneti intézkedések. A személyijövedelemadó-bevételek GDP-arányos csökkenéséhez az anyák adómentességének fokozatos kiterjesztése és a családi adókedvezmények növelése is hozzájárul. A bizottság szerint a magyar költségvetési politika 2026-ban összességében erőteljesen gazdaságélénkítő hatású.
Az előrejelzés szerint 2027-ben a költségvetési hiány a GDP 5,2 százalékára mérséklődhet, részben az idei átmeneti kiadások megszűnése, valamint minisztériumokat érintő kiadáscsökkentések következtében.
Az állami bevételeket új adóintézkedések is növelhetik, köztük egy új vagyonadó bevezetése, a társasági adó emelése, valamint a dohánytermékek és a tömény szeszes italok jövedéki adójának növelése. Ezek együttesen a GDP 0,6 százalékának megfelelő többletbevételt eredményezhetnek. A bevételnövelő intézkedések részben ellensúlyozhatják a közszférában tervezett béremelések, a családi támogatások és a nyugdíjak növelése, valamint az alacsony jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentése miatti többletkiadásokat, amelyek együttesen a GDP 1,5 százalékát teszik ki – áll a Bizottság jelentésében.

