Brüsszel szigorúbban fogja vizsgálni a választásokat
Az Európai Bizottság a korábbinál szigorúbban fogja értékelni a tagállami választási folyamatok igazságosságát, kiegyensúlyozottságát és integritását, továbbá komolyabban oda fog figyelni arra, hogy az EU jogrendszere és szelleme érvényesül-e a választásokat megelőzően, illetve azok során – közölte a jogállamiságért felelős uniós biztos Brüsszelben szerdán.
Az Európai Parlament demokráciapajzs nevű albizottságának (EUDS) ülésén Michael McGrath kijelentette, veszélyben vannak az Európai Unió alapvető értékei: a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok tisztelete. Az EU-ban mindezen területen egyre több a kihívás.
A külső befolyásolás, a dezinformáció, a fenyegetések, a választási rendszer ellen irányuló támadások, a demokratikus folyamatok aláásása, a kibertámadások, a politikai pénzekkel finanszírozott támadások mind-mind aláássák a demokratikus folyamatokba vetett közbizalmat és az uniós intézményekbe vetett hitet – hívta fel a figyelmet. „Fel karunk lépni a külső befolyásszerzés, a hamis információk terjesztése ellen. Azonosítani és elemezni szeretnénk az ilyen befolyásolási kísérleteket és válaszolni rájuk” – fogalmazott.
A véleménynyilvánítás, a gyülekezés, a közéletben való részvétel különböző formáinak a védelme a cél – hangoztatta McGrath, majd úgy fogalmazott: „A civil szervezeteket minden törekvésünkben meg akarjuk erősíteni.”
Akármilyen is a biztonsági és gazdasági helyzet, nem lehetünk naivak. Látnunk kell, hogy a növekvő elégedetlenség és bizalomvesztés kiváló terepe a külföldi és hamis információk terjesztőinek – hívta fel a figyelmet beszédében a jogállamiságért felelős uniós biztos.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában azt mondta, ha az EP-ben a demokráciáról van szó, akkor pont a lényegi kérdésekről nem nyitnak vitát.
Az EP egyebek mellett nem enged vitát arról, hogy Franciaországban bírósági eszközökkel tiltják el az esélyes jelöltet, Romániában törlik a választás eredményét, a korábbi jogállamiságért felelős uniós biztos, Didier Reynders pénzmosási ügybe keveredett, vagy arról, hogy a lengyel kormány súlyos jogsértéseket követ el – sorolta.
Közölte továbbá, hogy az Európai Számvevőszék jelentése „súlyos megállapításokat tett” a civil szervezetek uniós finanszírozásával kapcsolatban, köztük azt, hogy „lehetetlen megbízható információkat találni a támogatások részletes összegeiről”.
A jelentés szerint a szervezetek túlnyomó része nem állampolgári felajánlásokból él, hanem az Európai Bizottság támogatásából – hívta fel a figyelmet. Ami tehát létrejött, annak semmi köze nincs a hagyományos civil társadalomhoz, sokkal inkább egy politikai aktivistahálózathoz – emelte ki. Közölte: az Európai Parlamentbe gyakran hívnak „úgynevezett civileket”, amelyek között „nem nagyon akad olyan”, amelyiket nem az Európai Bizottság vagy az amerikai Open Society finanszíroz.
A hét folyamán egy volt liberális politikus „mószerolta” Magyarországot civilként, az ő szervezete 12 millió eurót kapott – mondta.
A fideszes politikus emlékeztetett: mivel az Európai Számvevőszék szerint az uniós bizottság hétmilliárd eurót költött civil szervezetekre, aktivistákra, a Patrióták adatigénylést nyújtottak be, amelyet a brüsszeli végrehajtó testület „botrányos érveléssel” elutasított.
Közölte, tudomásuk van arról, hogy az uniós bizottság egyes EP-képviselőknek elküldte a szerződések listáját, de azzal a kitétellel, hogy azokat tilos nyilvánosságra hozniuk. A szerződések száma meghaladja a tízezret – mondta. Dömötör Csaba végezetül az uniós biztoshoz fordulva azt kérdezte: „Hajlandó-e nyilvánosságra hozni a szerződések listáját és összegét? Az adófizetők nevében is köszönöm, akik a számlát állták.”
Magyar Hírlap
