Az Európai Unió egyes vezetői egy olyan megállapodás felé hajlanak, amely betiltaná a tengeri szállítású kőolajszállítást, ugyanakkor ideiglenesen megkímélné a kulcsfontosságú kőolajvezetéken keresztül történő szállítást. Utóbbi még a magyar kormány feltételeinél is lazább megoldást jelentene, de sok tagállam számára ez nem támogatható javaslat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön elmondta, hogy amellett, hogy a magyar kormány olyan javaslatot támogatná az orosz olajra kivetett uniós olajembargó esetében, amely megfelelő időkeretet és pénzügyi támogatást biztosít az Uraltól függő tagállamoknak, azt is kiköti a budapesti vezetés, hogy ne csak a vezetékes, hanem a tengeri orosz olajszállításokra is vonatkozzon az importtilalom.
A Bloomberg most úgy értesült, hogy Brüsszel még kedvezőbb irányba terelné a megállapodást az Orbán-kormány szemszögéből: egy olyan megállapodást támogatna több tagállam, amely csak a tengeri olajszállítmányokat tenné szankciós listára.
A javaslat ugyan csak ideiglenesen kímélné meg a kulcsfontosságú kőolajvezetéken keresztül történő szállítást, hogy a tengerparttal nem rendelkező Magyarországnak és például Szlovákiának több időt adjon, miközben a blokk megpróbál megállapodásra jutni egy új szankciócsomagról, amely Oroszországot veszi célba az ukrajnai háború miatt. Azt egyelőre nem tudni, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság mennyi időre adna mentességet az embargó alól az óriási Drusba kőolajvezetéken keresztül történő olajszállításokra.
A kompromisszum időt adna Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy tisztázza az országába irányuló csővezetékes szállítások fokozatos megszüntetésének technikai részleteit – értesült a Bloomberg uniós tisztviselőktől.
A magyar kormány hetek óta ellenzi azt a javaslatot, amely 2024-ig adna időt az orosz olajról való lemondásra, ami csaknem két évvel hosszabb idő, mint amit a legtöbb más tagállamtól megkövetelnének. Mivel az uniós szankciókról szóló döntésekhez egyhangúságra van szükség, Magyarországnak tényleges vétója van a szankciós csomagról. Ez kiélezte a magyarokkal szembeni feszültséget Lengyelországgal, a balti államokkal, de még Németországgal is.
A magyar kormány az orosz olajhoz való leválásra legalább 770 millió euróra van szüksége, hogy Horvátországban az Adriai vezetéken és Százhalombattán a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában más olajfajtára álljon át.
Az Európai Bizottság az Európát az orosz energiáról való leszoktatásra irányuló szélesebb körű stratégia részeként azt mondta, hogy a tagállamok számára legfeljebb 2 milliárd eurós infrastrukturális beruházási igényt vállal, de Magyarországot még ez sem győzte meg.
Az EU és a tagállamok várhatóan pénteken folytatják a különböző lehetőségek megvitatását. További lehetőségek között szerepel az olajjal kapcsolatos összes intézkedés kivétele a csomagból, és az erőfeszítések folytatása, hogy Magyarországgal megállapodásra jussanak az intézkedéscsomagról.
A Politico is arról számolt be korábban, hogy egyes uniós vezetők hajlandóak lennének kivenni a csővezetékes olajat a szankciócsomagból.
Még a kompromisszumos megállapodás sem biztos, mivel egyes országok korábban ellenezték a tengeri és a csővezetékes olaj szétválasztását, mivel attól tartottak, hogy az ő ellátásukat aránytalanul nagy mértékben sújtaná a szankció. Mások a csomag további gyengítése miatt aggódnak, ami ahhoz vezethet, hogy más tagállamok is mentességet kérnek.