Csernobilon a világ szeme: újabb, riadalmat keltő támadás
Február 14-én reggel gyorsan végigsöpört a világsajtón a hír, miszerint találat érte Ukrajnában a csernobili atomerőművet. Az esetről készült felvételeken látható volt, hogy az 1986-ban leolvadt blokkot védő betonszarkofág külső része rongálódott meg, és lángok csaptak fel az épület külső falán. Az Ukrajna által gyanúsított Oroszország nem vállalta a felelősséget a történtekért, a Kreml álláspontja szerint kijevi provokációnak tudható be a támadás. A hír nagy hullámokat generált a Google-keresésekben is, jelen cikkünkben a Google Trends segítségével nézzük meg a keresési intenzitás alakulását az eset kapcsán.
Lángok csaptak fel az atomerőmű területén, de a sugárzás nem nőtt meg a térségben
A múlt hét pénteken történt robbanást követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-bejegyzésben azt írta, hogy egy orosz drón okozta a súlyos incidenst. Zelenszkij azt is hozzátette, hogy
a leolvadt reaktorblokkot védő betonszarkofág ugyan komolyan megsérült, sikerült a tüzet eloltani és nem nőtt meg a sugárzásveszély.
Utóbbit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) is megerősítette. Az ügynökség szakembereinek mérései alapján a sugárzás mértéke nem növekedett az atomerőmű környékén az esetet követően.
A váratlan támadás egyébként éppen a háború lezárására irányuló diplomáciai törekvésekkel párhuzamosan, a Müncheni Biztonsági Konferencia előtt egy nappal következett be, amelyre Zelenszkij a csernobili incidensről szóló X-bejegyzésében is utalt.
Ez azt mutatja, hogy Putyin biztosan nem készül tárgyalásokra, arra készül, hogy átverje a világot. Emiatt egységes nyomásgyakorlás szükséges mindenkitől, aki értékeli az életet, nyomást kell gyakorolni az agresszorra. Oroszországot felelősségre kell vonni tetteiért”
– írta az ukrán elnök az eset kapcsán.
A Kreml határozottan elutasította az ukrán vádakat az erőmű elleni támadással kapcsolatban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az eset a „kijevi rezsim provokációjának” tekinthető. Vlagyimir Rogov, az orosz Duma egyik külügyi testületének vezetője azt mondta: Zelenszkij adott utasítást a szarkofág felrobbantására, azért, hogy „ráijesszen Európára” a Müncheni Biztonsági Konferencia előtt.
Kilőtt az érdeklődés a Google-ben
Korábbi írásunkban már részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, és a program „Jelenleg felkapott” aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.
A közelmúltban bemutattuk, hogy a Mexikói-öböl Amerikai-öböllé nevezése hogyan hatott a Google-keresésekre, valamint megnéztük, hogy a Valentin-napi készülődés mennyire volt tetten érhető a Google-keresésekben. Legutóbbi cikkünkben pedig azt mutattuk be, hogy a különösen nagy médiafigyelmet kapó 2024 YR4 nevű aszteroida hogyan befolyásolta a keresési intenzitást.
A Csernobilban történő események kapcsán először az ukrán város témakörével kapcsolatos keresési intenzitást vizsgáltuk. A Google Trends rendszerében a témakörök egy adott témával kapcsolatos keresési kifejezésekre érkező kereséseket mutatják meg. Jól látható az alábbi grafikonon, hogy a témakör egyébként alacsony keresési intenzitást generál, azonban
a múlt heti események kifejezetten nagy kiugrást generáltak világszerte a keresésekben.
Ha a keresések területi eloszlását nézzük, nem meglepő módon a kelet-európai régióban generálta a legnagyobb érdeklődést a témakör. Az alábbi listában az első helyen Ukrajna és Magyarország áll, majd keresési intenzitás tekintetében jócskán lemaradva, Belarusz (Fehéroroszország), Lengyelország és Szlovákia következik.
Ha Ukrajna térképére nézünk, látható, hogy a Zsitomiri területen és a Kijevi területen (Kyivs’ka oblast) volt a legmagasabb a keresési intenzitás. Ez nem meglepő, hiszen utóbbi régióban fekszik Csernobil városa is, míg a Zsitomiri terület a közelben található.
Hazánkban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos témakör, valamint a csernobili balesetre utaló keresési kifejezések összevetéséből az látszik, hogy a háború iránt az elmúlt évben folyamatosan magas volt az érdeklődés.
A csernobili incidens napján azonban, a „Csernobil” keresőszó egyértelműen gyakoribb volt, mint a háború témaköre.
Az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset világszerte ismert az emberek számára, ahogy az is, hogy a jelentős sugárszennyezés nem csak Ukrajnában, hanem számos, akár több ezer kilométerre lévő országban is kimutatható volt. A Sugárzás témakör a múlt hét pénteki eset kapcsán globálisan nem generált nagy kiugrást a keresések tekintetében.
A térképes adatokból azonban látható, hogy arányait tekintve Ukrajnában volt a legmagasabb a Sugárzás témakör iránti érdeklődés.
Ez a tartalom a Google-lel való fizetett partnerség része, a Google Trends népszerűsítésére.
portfolio
