Dagad a botrány a németeknél – olyat léptek, amire még nem volt példa
A német pénzügyi felügyelet hétfőn megtiltotta a Wirecard nevű cég részvényeire a short pozíciók nyitását, ilyenre egyedi részvény esetében még nem volt példa.
A cég papírjai ősszel még a befektetők kedvencei voltak, azonban azóta több cikk is megjelent a Financial Times-ban a cégnél elkövetett könyvelési visszaélésekről és mélyrepülésbe kezdett az árfolyam. A cég vezetése összehangolt támadást emleget. Szeptemberben a német tőzsdei sajtó egyik kedvence volt még a Wirecard nevű cég, az elektronikus fizetési megoldásokat szállító társaság papírjai ekkor kerültek be a német tőzsde elitjének számító DAX index kosarába. Mostanra azonban a német tőzsde történetében eddig viszonylag ritka adok-kapokba keveredett a cég vezetése, s a részvények árfolyama alig néhány hónap leforgása alatt kevesebb, mint felére esett.
A német pénzügyi felügyelet hétfői közleménye szerint a cég tevékenysége körüli bizonytalanság és a jelentősen megnövekedett volatilitásra való tekintettel megtiltotta a cég részvényeinek shortolását, azaz fedezet nélküli eladását. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált olyan pozíciót nyitni a cég részvényeire, amellyel a részvény birtoklása nélkül lehetne azok árfolyamesésére spekulálni. Ilyen intézkedésre a német tőzsde történetében nem volt példa. A Reuters tudósítása szerint ráadásul a short tilalmat ugyan egyszer már alkalmazták a 2008-2009-es válság idején, azonban akkor egy teljes szektorra, a bankrészvények védelmének és a pénzügyi rendszer biztonsága megőrzésének érdekében.
A néhány héttel ezelőtt kirobbant botrány lényege, hogy a Financial Times több cikkben is beszámolt arról a feltételezésről, amelyek szerint a Wirecard gyorsjelentésében szereplő számok nem teljesen fedik a valóságot. Különösen a cég árbevételi számai voltak a lap feltételezései szerint felfújtak, azaz a valóságosnál magasabb értékeket mutattak ki úgy, hogy a cég különböző nemzetközi leányvállalatai közötti forgalmat nem a szabályoknak megfelelő módon szerepeltettek a kimutatásokban. Az első cikk, amelyben arról volt szó, hogy egy vezető beosztású Wirecard-tisztségviselő nem szabályos szerződéseket használt fel a kimutatott bevételek felpumpálására még január 30-án jelent meg. A piaci hatása drasztikus volt, egy nap leforgása alatt 20 százalékot esett a részvények árfolyama.
A Wirecard azóta is tagadja a felhozott vádakat, s a napokban ellentámadásba ment át. Már a Financial Times első cikkét is félrevezetőnek, hazugnak és rágalmazásnak minősítette. Bejelentése szerint jogi lépéseket tesznek az okozott károk miatt a Financial Times-szal szemben.
A német pénzügyi felügyelet eközben arról tájékoztatott, hogy az utóbbi időszakban megélénkült érdeklődés volt tapasztalható befektetők részéről a Wirecard shortolása iránt. A felügyelet szerint ilyet már két ízben tapasztaltak a társaságnál 2009 óta, olyan időszakokban, amikor a Wirecard számára kedvezőtlen beszámolók jelentek meg a cégről a sajtóban.
A német pénzügyi felügyelet vizsgálatot indított a Financial Times ellen is, mivel egy befektetőtől állítólag olyan tájékoztatást kapott, hogy az értesült a megjelenés előtt a brit pénzügyi lapnál készülő cikkről. A Financial Times természetesen tagadta ezeket a vádakat. A Bloomberg mindenesetre már február elején, a Wirecard részvények első nagy esésekor nagy cikkben emlékezett meg a short pozícióin egy nap alatt 18 millió dollárt kereső brit hedge fundról, az Odey Asset Managementről. Az alapot kezelő Crispin Odey tavaly 53 százalékos hozamot ért el a befektetőknek, mindezt három veszteséges év után. A beszámolók szerint a tavalyi nagy hozamok rendszerint egyedi részvényekre nyitott shortoknak voltak köszönhetőek, s több is valamilyen, az adott céget érintő negatív hír nyomán fordult termőre. A Wirecardra nyitott shortok azonban illenek az alap profiljába, hiszen a Bloomber szerint jelenleg is mintegy 25 cég részvényeire van az alapnak nyitott eladási pozíciója, összesen több, mint egymilliárd dollár értékben.
Forrás: napi.hu
