Dagad a botrány Japánban – minden a fejére áll
Egyre dagad a múlt héten kirobbant botrány Japánban.
Kiderült ugyanis, hogy a kormányzat és a jegybank is téves adatokat használt évek óta a gazdaságpolitikai és monetáris politikai előrejelzéseiben. Ezeket használták fel a monetáris politika kialakítása során és a gazdaságpolitikai lépések előkészítéséhez is – adta hírül a napi.hu.
Hiába kritizálják évek óta a kínai hatóságokat a piaci szereplők amiatt, hogy sokak szerint megbízhatatlanok a hatóságok által gazdaság állapotáról nyilvánosságra hozott adatok, a mégis Japánban robbant ki és dagad egyre jobban egy adatszolgáltatási botrány.
A munkaügyi minisztérium múlt héten ismerte el, hogy 2004 és 2017 között hibás adatokat vettek figyelembe az átlagkeresetek alakulásáról szóló statisztikák során, és ez a friss vizsgálatok szerint ahhoz vezetett, hogy a kormány által publikált 56 fontos gazdasági mutatószám legalább 40 százaléka téves adatokon alapult – írja a japán Nikkei által publikált Nikkei Asian Rewiev.
A hibát az okozta, hogy a minisztériumnak a havi munkaerőpiaci jelentésének elkészítése során elvileg minden 500 főnél többet foglalkoztató Japán cég esetében adatokat kell bekérnie a kerestek alakulásáról országszerte. Azonban Tokió esetében ezt csak minden harmadik cégnél tették meg. Tekintve, hogy a nagyobb vállalkozások jellemzően többet fizetnek alkalmazottaiknak, a hibás adatbekérés miatt a keresetek növekedéséről szóló statisztikák a valóságosnál kisebb bérnövekedésről szóltak. A minisztérium közlése szerint számításaik alapján így mintegy 53,7 milliárd jennyi (480 millió dollárnyi) juttatással kevesebbet kapott ebben az időszakban 19,7 millió ember a téves indexálás miatt. Mindehhez jönnek még az egyéb kifizetések és a számítógépes rendszerek korrigálásának költségei, így összesen a hiba költségei elérhetik a 79,5 milliárd jent.
Az összefoglaló szerint nem is a hiba korrigálásának költségei jelentik az igazi problémát. Hanem az, hogy az adatok korrigálása nyomán várhatóan jelentősen csökkennek majd az inflációs várakozások és teljesen más megvilágításba kerülhetnek a gazdaság állapotáról napvilágot látott adatok.
Az Abe Sinzo kormányának gazdaságélénkítő programjának egyik fő célja az infláció 2 százalékos szintre való felpörgetése. Tavaly azonban már átálltak a helyes módszertanra az adatok felvételénél, s ez jelentősebb, egyszeri megugráshoz vezetett a kereseteknél a 2018-as számokban. Ezek azt mutatták, hogy 2018 első 11 hónapjában az átlagkeresetek 3,3 százalékkal emelkedtek, azonban az előző évek adait is korrigálva a szám csak 2,8 százalék. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság messzebb áll az elérendő céltól, mint azt korábban gondolták.
A Bank of Japan is adatainak felülvizsgálatára kényszerül, ugyanis az átlagkeresetek alakulása az egyik fontos alapja az úgynevezett kibocsátási rés kiszámításának, amely alapján azt próbálják meg megállapítani, mekkora a gazdaságban jelentkező inflációs nyomás – mutat rá az összefoglaló.
Forrás: napi.hu
