Diktatúra születhet Spanyolországban az unió kettős mércéje miatt
Kizárná a jobboldali ellenzéket a legfőbb bírák kinevezéséből a baloldali spanyol kormány. Az ellenzéki, jobboldali Néppárt diktatórikusnak tartja a javaslatot, az Európai Bizottság mégsem tesz semmit az ügyben. Brüsszelből csak az az üzenet érkezett a spanyolok irányába, hogy próbálják meg ezt a kérdését minél gyorsabban és minél megnyugtatóbban kezelni.
A Spanyol Szocialista Munkáspárt és a szélsőbaloldali, kommunista Podemos alkotta kormánykoalíció október 13-án nyújtott be a parlamentnek egy olyan törvényjavaslatot, amely segítségével gyakorlatilag magukhoz vennék a bírák kinevezési jogát.
A legfőbb igazságszolgáltatási tanácsot jelenleg tizenkét bíró és nyolc tekintélyes jogász alkotja. A tagokat a kétkamarás parlament mindkét háza 3/5-ös többséggel választhatja meg, vagyis adott esetben az ellenzék meg tudja vétózni a kormány jelöltjeit. Csakhogy az új javaslat szerint kétkörös lenne a bírák megválasztása. Sőt, megmaradna a 3/5-ös többségi feltétel is. Abban az esetben azonban, ha az első fordulóban, mondjuk egy ellenzéki vétó miatt nem sikerül megválasztani a tagokat, tartanak egy második kört is.
Ott viszont már egy egyszerű, 50 százalék plusz egy szavazatos többség is elég lenne.
Ez a szabály egyelőre a bírák kinevezésére vonatkozna, a jogászok esetében maradna az eredeti szabály.
A javaslat elfogadásának következtében a spanyol igazságszolgáltatási rendszerből kitörlődne a fékek és ellensúlyok rendszere – mondta Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője az M1 Unió 27 című műsorában. Hozzátette, ezzel a szabályozással valójában egyfajta diktatórikus rendszer lépne életbe. Több spanyol jobboldali politikus is hangoztatta, érdemes lenne az uniós biztosoknak felemelni a hangjukat, illetve az Európai Bizottságnak is a tervezet ellen – mondta Halkó Petra.
A baloldali kormány ráadásul úgy gyorsítaná meg a befolyásszerzését, hogy nem koalíciós, hanem pártelőterjesztésként nyújtotta be a javaslatot. Ezzel egyrészt két hónapra rövidülne a törvény elfogadásához szükséges idő, másrészt kisebb a kockázata, hogy elbukik a törvényjavaslat. Ebben az esetben ugyanis nem szükséges sem az államtanács, sem az ügyészségi tanács, sem a legfőbb igazságszolgáltatási tanács szakvéleménye.
Az ellenzéki, jobboldali Néppárt diktatórikusnak tartja a javaslatot, az Európai Bizottság mégsem tesz semmit az ügyben.
Brüsszelből csak az az üzenet érkezett a spanyolok irányába, hogy próbálják meg ezt a kérdést minél gyorsabban és minél megnyugtatóbban kezelni – mondta Pócza István, a Danube Institute kutatási igazgatója. Hozzátette, érdekes tény, hogy
Magyarország és Lengyelország ennél jóval kisebb kérdésekben hajtott végre törvénymódosításokat az alkotmánynak megfelelően, mégis nagyon erős üzenetek érkeztek Brüsszelből, hogy megszűnt a jogállamiság, vége van a demokráciának.
Egy újabb példáját láthatjuk annak, hogy az unió kettős mércét alkalmaz, aminek a legnagyobb problémája, hogy az európai egységet ássa alá – hangsúlyozta.
A baloldali koalíció – elemzések szerint – biztosan ki tudná zárni az ellenzéket a bíróválasztásból, mert a szükséges többséget katalán és baszk képviselők is támogatnák a parlamentben.
Az igazsáügyért felelős Didier Reynders uniós biztos szerint azért kell mihamarabb rendeznie ezt a kérdést a baloldali spanyol kormánynak, mert amíg nem zárták le ezt az ügyet, addig Magyarország és Lengyelország is mutogathat Spanyolországra. A tervezetet azonban egyáltalán nem kifogásolta a liberális belga biztos.
„Ez pedig problémákat vet fel, hiszen az Európai Unió, amely mindig olyan hangos Magyarország és Lengyelország esetében, most nemhogy közbelépne vagy felemelné a szavát a spanyol helyzet miatt, hanem még bátorítja is arra a baloldali-szélsőbaloldali koalíciót, hogy tegye meg ezt az antidemokratikus lépést” – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
A baloldali spanyol kormány ezzel a módosítással ráadásul nemcsak a bírák kinevezésébe avatkozna be, de közvetett módon az alkotmánybírósági tagok megválasztásába is.
Azok egy részét ugyanis a legfőbb igazságszolgáltatási tanács tagjai, vagyis adott esetben a kormány emberei jelölhetik majd.
Forrás: hirado.hu
