Donáth Anna kezd észhez térni – szakítani akar a nyugati identitáspolitika másolásával
Donáth Anna rámutatott, hogy a hazai baloldalnak szakítania kell a nyugati identitáspolitika másolásával. Az észrevétel egyetlen szépséghibája, hogy éppen a Momentum volt ennek a típusú politizálásnak az élharcosa.
Minden egyes átmulatott éjszaka elkerülhetetlen és járulékos következménye a nagy fogadkozások időszaka. Ezekben a pillanatokban, mikor még a napfény is fáj, szokták az ember száját elhagyni azok a mondatok, hogy soha többé egy kortyot sem. Brit tudósok aztán azt is kimutatták, hogy ezeknek a fogadkozásoknak az érvényességi ideje általában azért három napnál nem szokott hosszabbra nyúlni, de ez talán most mellékes is.
Sokkal érdekesebb ugyanis, hogy az április 3-i éjszakának a kétharmados, főként narancsalapú koktéljától kiütött baloldalnál is most köszöntött be a nagy felismerések és fogadkozások időszaka. Kunhalmi Ágnes a minap például arra döbbent rá, hogy amerikai tanácsadóikra hallgatni legalább annyira rossz ötlet volt, mint zárt ajtónak rohanni. Nekik köszönhetően ugyanis olyan „portékát” kényszerültek árulni, „ami idegen volt Magyarországtól”.
És hasonló felismerésre jutott a Momentum elnöke, Donáth Anna is, aki az ellenzék bukásának egyik okát abban találta meg, hogy kritikátlanul behozták a nyugati identitáspolitika egzotikus, ámde a magyar közönség gyomrának megemészthetetlen gyümölcseit.(Melyek talán még pálinka-alapanyagnak is alkalmatlanok – legalábbis nehéz elképzelni a maracujás kisüstire nyíló piaci rést.) Donáth ráeszmélése egyébként helyes, ugyanakkor több problémát is felvet.
Először is azt, hogy korábban mégis mi (vagy ki) kényszerítette a Momentumot arra, hogy az összes nyugati divathullám taraját meglovagolja? Emlékezhetünk ugyanis, hogy éppen Fekete-Győr András volt az, aki szörfdeszkájára pattanva – miközben a langymeleg, sós szellő belekapott mindig jólfésült hajába – elsőként kapaszkodott fel politikusként a Pride hullámaira. Ráadásul az instára lőtt képhez még csak nem is valami csinos Coelho-idézetet választott, hanem saját gondolatot. Pontosabban a gondolat teljes hiányát. Így magától Fekete-Győrtől tudtuk meg, hogy a Pride-on való részvétel „alap”, és hogy „ez arról szól, hogy valaki érti-e a 21. századot”. Az viszont láthatóan már nem volt „alap” a Momentum számára, hogy a korszellem helyett inkább a magyar társadalmat kellett volna megérteni. Ez pedig Fekete-Győr mellett nem sikerült Donáth Annának sem, aki a BLM(a fekete életek is számítanak)-mozgalmat akarta importálni.Szerencsére annyi tudása és helyismerete még a Momentum EP-képviselőjének is volt, hogy hazánkra azért bajosan verhető rá a gyarmatosítás és rabszolgatartás bűne, így született meg a BLM magyarosításaként A roma élet is számít poszt Donáth Facebook-oldalán.
A második probléma pedig a következetesség. Meg a kitartás, hogy a soha többé egy kortyot sem fogadalma ne csak három napot éljen meg. Miután ugyanis Donáth megírta, többé nem kísérleteznek a nyugati identitáspolitika-hullámok fodrocskáinak matyó hímzéssel történő díszítésével, hogy azután magyar portékaként árulják a Váci utcában, az EP-ben azért mégiscsak azzal kezdett el házalni, hogy neki már öt meleg barátja is elköltözött Magyarországról április 3-át követően. Azaz maradt ugyanabban a szimbólumokkal gazdagon kitapétázott politikai térben, ahol a meleg jogok harcias amazonjaként küzdhet a homofób magyar kormány ellen. Olyan aprócska, zavaró tényezőkkel nem törődve, minthogy a Fidesz a 2010-es kormányra kerülését követően egyetlen olyan törvényt sem hozott, amely megnyirbálta volna a melegek korábban szerzett jogait.
A brit tudósoknak tehát ezúttal is igazuk lett, hogy a nagy fogadkozások időszaka csak három napig tart.Hiszen Donáth azt követően, hogy a Magyar Hangban megfogadta, soha többé nem húzza meg a nyugati identitáspolitika flaskáját, Brüsszelbe kiutazva mégiscsak az volt az első dolga, hogy rendelt egy sérelmi napernyővel díszített, szivárványos koktélt magának.
drot.info
