Döntöttek Olaf Scholz sorsáról
A kocka el van vetve. A hivatalban lévő kancellár pártja legfelsőbb vezetőségének immár hivatalos kancellárjelöltje a február 23-i előre hozott parlamenti választásokon. Noha a szociáldemokrata párttagság csak január 11-én foglal állást, a szembehelyezkedés még inkább ártana az SPD amúgy is alacsony támogatottságának.
A 66 éves Olaf Scholz jelölését heves viták előzték meg. A hivatalban lévő kancellárnak nemcsak az ellenzék táborában voltak ellenzői, hanem saját pártjában, a SPD-ben is. Az ok a maga nemében „egyszerű”, hiszen egy megbukott hárompárti kormány vezetőjéről van szó, akit a bukásért a legnagyobb felelősség terhel.
A 2021 decemberében hivatalba lépett, az SPD mellett a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormány kétes hírnevet szerzett magának elsősorban a gazdasági visszaesésért, de nem utolsó sorban a kiszivárgott, szinte állandó koalíciós viszálykodásért. Ez utóbbi vezetett a liberális pénzügyminiszter, egyben szabad demokrata pártelnök menesztéséhez, pártja kiválásával pedig parlamenti többség híján a kormány bukásához. Ezt követően született döntés arról, hogy az előre hozott választásokat február 23-án rendezik.
A kudarc ellenére Olaf Scholz kitartott amellett, hogy pártja kancellárjelöltjeként esélyt kapjon az újrakezdésre. Annak ellenére, hogy a felmérések szerint az SPD képviseletében jóval esélyesebb induló lett volna Németország hosszú ideje legnépszerűbb politikusa, a védelmi miniszter Boris Pistorius. Ő azonban a közelmúltban a nyilvánosság előtt, televíziós interjúban jelentette be, hogy nem kíván harcba szállni Scholzcal, aki szerinte esélyesebb a tisztség elnyerésére, mint ő.
Értesülések szerint némileg megosztott volt a szociáldemokrata párt elnöksége is, végül azonban egyhangúlag Scholz kancellárjelöltsége mellett foglalt állást. Mindezt Saskia Esken, a párt társelnöke a döntés után sajtóértekezlete közölte, és elismerte, hogy pártjának sokat ártottak a kancellárjelölt személyével kapcsolatos viták.
A másik társelnök, Lars Klingbeil ugyanakkor határozottan kiállt Scholz mellett, hangsúlyozva, hogy megítélése szerint alkalmas a vezetésre, odafigyel a tagság véleményére, hajlik a vitára, és különböző forgatókönyvekben gondolkozik. Bejelentette azt is, hogy a párt január 11-én rendkívüli kongresszust tart, amelynek fő témája Olaf Scholz jelölésének remélt megerősítése.
A kongresszuson a viták ellenére szinte bizonyosra vehető a támogatás. A mérce azonban a 2021-es őszi választásokat megelőző pártkongresszus. Bő négy hónappal a választások előtt a májusi kongresszuson Olaf Scholz az SPD kancellárjelöltjeként 96,2 százalékos támogatást kapott. Ez lehet a viszonyítási alap a januári rendkívüli kongresszuson is.
Ami a riválisokat illeti, az elmúlt hónapok felmérései egyhangúan azt erősítették meg, hogy a parlamenti választások fő esélyese az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a kancellári tisztség várományosa pedig a CDU elnöke, Friedrich Merz, aki a Scholz-kormány regnálása idején a kancellár legfőbb bírálója volt. Kancellárjelölt még a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck, valamint az ellenzéki radikális jobboldali AfD társelnöke, Alice Weidel is.
infostart
