Értem én, hogyne érteném! Az afrikai és ázsiai migránsokat nem fogadjuk be, mert ideérkezésük több biztonságos országon át haladva történik meg nálunk! Másképpen fogalmazva: nem Magyarország az első biztonságos ország ideérkezésük során, hanem a többedik. Márpedig a befogadás az első biztonságos ország kötelessége.
Ukrajna, az ukrán menekültek esetében teljesen más a helyzet: ők ha nyugat felé menekülnek, akkor Magyarország az első biztonságos ország, amely ennek kapcsán köteles is befogadni őket! Eleget is teszünk ennek a kötelességünknek! Akik hozzánk érkeznek dönthetnek. Vagy itt maradnak és akkor a magyar hatóságok ideiglenes tartózkodási engedélyt állítanak ki számukra, vagy tovább utaznak más országok felé. Ami tény: Magyarország ezer évesnél régebbi története során még soha nem fordult elő, hogy mennyiségében és értékében ilyen hatalmas humanitárius segítségben részesítettünk volna menekülteket! Úgy az Ukrajnába (nem csupán a magyarok által is lakott Kárpátaljára, hanem Ukrajna távolabbi részeire is) hatalmas értékben és mennyiségben szállítottunk és szállítunk élelmiszert, tisztálkodási cikkeket, stb. Szinte mindent, amire a háborúban álló ukrán embereknek szükségük van. Tehát különbséget teszünk az Afrikából és Ázsiából több biztonságos országon is keresztül vándorolva hozzánk érkező migránsok és a határunk túlsó oldaláról közvetlenül hozzánk, mint számukra első biztonságos országba érkezők között! Mondom: értem én ezt, persze, hogy értem! Azt már kevésbé értettem eddig is, meg most is, hogy az ukránok megérdemlik-e éppen tőlünk, magyaroktól ezt a nagyfokú segíteni akarást és segítséget? Miért merülhet fel ez a kérdés? Azért, mert a kárpátaljai magyarok éppen úgy állandó vegzálásnak vannak kitéve ukrán részről, mint más, Ukrajnában élő nemzettöredékek. Nyelvtörvény, iskolai tanulmányok akadályozása magyar nyelven, Petőfi Sándor ungvári szobrának sorozatos megcsonkítása, kardjának módszeres és rendszeres letörése a vereckei honfoglalási emlékmű sorozatos megbecstelenítése, stb.
…És most itt a legújabb fejlemény, a munkácsi várban volt turul madár lefűrészelése és eltávolítása, mely pár napja történt. Tegyük hozzá: a csehek egyszer már eltávolították a munkácsi turult, amikor Kárpátalján éppen ők voltak az urak. Az USA-ban élő, munkácsi származású Pákh Tibor és családja anyagi támogatásával került vissza az újraöntött szobor 2008-ban. A munkácsi helyhatóság engedélyével!
Most pedig, – pár napja -, Andrij Bologa munkácsi polgármester utasítására ezt a második turult is ledöntötték. Október 25-én szerdán pedig a ledöntött turul helyén felavatták az ukrán nemzeti címert, a trizubot. Vajh, miért kellett a trizubnak így helyet csinálni? Nem fért volna el a két jelkép egymás mellett a munkácsi várban?
De igen, elfért volna. Ám a sovén gyűlölködés ezt nem tette lehetővé. A vereckei emlékmű meggyalázóit, a KMKSZ épületének felgyújtóit, Petőfi szobrainak megrongálóit, azaz az ukrán soviniszták nem viselték el a magyarság bronzba öntött jelképét.
Kész, ezzel betelt a pohár! Tőlünk, magyaroktól nem várható el ugyanis az, hogy a minket gyűlölő soviniszta ukránokat tejben, vajban fürösztve szeretgessük, miután ők úgy viszonyulnak hozzánk, ahogy.
Lehet, hogy ez így túl kemény válasznak tűnik, de nem az! Vagyis azonnal tessék abbahagyni az ukrán menekültek magyarországi befogadását! Tessék lezárni a határátkelőket, és beszüntetni az ukránok ajnározását! Természetesen nem minden ukrán soviniszta és magyargyűlölő, de akkor tessék, szólaljanak fel és akadályozzák meg a magyarellenes tetteket!
NIF