Drámai a helyzet, súlyos megszorításokat jelentett be Ausztria
Súlyos örökséget, tetemes költségvetési hiányt vett át az előző, sőt a korábbi kormányoktól is a márciusban alakult új hárompárti osztrák koalíció. A Christian Stocker néppárti miniszterelnök vezette kormány szociáldemokrata pénzügyminisztere kemény megtakarítások árán a hiány hosszabb távú csökkentését ígérte.
Ausztria költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékáról 4,5 százalékra csökken idén. Jövőre várhatóan 4,2 százalék lesz, 2028-ban pedig a kormány ki akar lépni a jelenleg fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárásból. Ezek voltak a pénzügyminiszter, Markus Marterbauer legfőbb ígéretei a parlament alsóházában, a Nemzeti Tanácsban tartott költségvetési expozéjában.
Marterbauer korábban egy háttárbeszélgetésen a kiinduló helyzetet meglehetősen drámainak nevezte. Hangsúlyozta, hogy a cél nem a szerkezetátalakítás, hanem mindenekelőtt az, hogy mérsékeljék a magas kamatfizetéseket és a pénzügyi piacoktól való függőséget, és mozgásteret teremtsenek a tényleges kormányzati kiadások számára.
A miniszter a megtakarításokat elengedhetetlennek nevezte. Utalt arra, hogy a szükséges megtakarítások nélkül a deficit idén 5,8, jövőre pedig 5,9 százalékra emelkedne, a teljes adósság pedig 2026-ig a bruttó hazai termék (GDP) 89,2 százalékára, 2029-ben pedig a jelenlegi pénzügyi keretrendszer végpontját jelentő 96,9 százalékára növekedne.
A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a konszolidációt jelentő összeg idén 6,4 milliárd, jövőre pedig 8,7 milliárd euró lesz. Mindez a miniszter szerint még szigorúbb megtakarításokat tesz szükségessé. Az általa ismertetett adatok szerint
a megtakarítások ezáltal idén 7, jövőre akár 10,3 milliárd eurót is elérhetnek.
A pénzügyminiszter a megtakarításokról elmondta: egyharmaduk a bevételek, kétharmad a kiadások oldalát érinti, Úgy értékelte, hogy az megfelel az elmúlt évek konszolidációs erőfeszítéseinek.
Ami az adóintézkedéseket illeti, ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az úgynevezett „hideg progresszió” súlyát említette. A bevételekkel kapcsolatban ugyancsak kiemelte a bankadót, valamint az e-gazdaságot, amely szerinte sok pénzt hozhat. A kormány a legnagyobb összeghez, kétmilliárd euróhoz a korábban bevezetett, klímabarát magatartásra ösztönző, évente fizetett mintegy 200 eurót kitevő klímabónusz eltörlése árán jut. A miniszter szerint a legjelentősebb csökkentések a környezetvédelmi szektorban lesznek. Idén nem kevesebb, mint 557 millió, jövőre pedig közel 820 millió eurót tesznek ki. Ezenkívül már most is jelentős megtakarításokat terveznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt költségvetésben, jövőre pedig még többet.
Ami a védelmi kiadásokat illeti, az eredeti előirányzat 2032-re a GDP-hez viszonyított 2 százalékos költés, ez a célkitűzés ugyanakkor egyelőre még nem biztosított, ezért az ORF szerint munkacsoportot hoznak létre annak megvitatására, hogy ez miként garantálható.
Megtakarítások lesznek a szociális, illetve a családpolitikai szektorban is. A miniszter megerősítette, hogy két évre felfüggesztik a családi pótlék és a gyermekgondozási támogatás valorizációját, de minden olyan juttatást érinteni fog az intézkedés, amelynek indexálásáról korábban döntöttek.
A megtakarítások nem egyformán érintik a minisztériumokat. A szigor ellenére több pénzt kap például az oktatási misztérium, és jövőre növekedhetnek az egészségügyi kiadások is. Kevesebb pénz jut ugyanakkor az állami vasúttársaságot is felügyelő infrastrukturális minisztériumnak, ami azt is jelenti, hogy elmaradnak a vasútfejlesztési beruházások.
A költségvetést szerdán vitatja meg a Nemzeti Tanács, és a végleges döntés június közepére várható.
Infostart
