Site icon Mai Világ

Drámai jövőt jósol a brit biztonságpolitikai szakértő az ukrajnai háborúról

Ukrainian servicemen attach a cable to the body of a civilian while checking for booby traps in the formerly Russian-occupied Kyiv suburb of Bucha, Ukraine, Saturday, April 2, 2022. As Russian forces pull back from Ukraine's capital region, retreating troops are creating a "catastrophic" situation for civilians by leaving mines around homes, abandoned equipment and "even the bodies of those killed," President Volodymyr Zelenskyy warned Saturday.(AP Photo/Vadim Ghirda)

Hirdetés

Dan Sabbagh, a Guardian biztonságpolitikai szakértője öt pontban foglalta össze, mire számíthatunk az ukrajnai háború elkövetkező hat hónapjában. 

 

1. A háború még legalább egy évig, de valószínűleg tovább is eltarthat, ugyanakkor intenzitása csökkenő tendenciát mutat

Hat hónapja tart a háború, de sem Ukrajna, sem pedig Oroszország – az elszenvedett veszteségek ellenére sem – nem hajlandó befejezni a harcot. Ukrajna vissza akarja foglalni megszállt területeit, Oroszország pedig továbbra is fájdalmat akar okozni nemcsak ellenfelének, hanem közvetve a Nyugatnak is. A Kreml úgy véli, hogy a tél az ő kezükre fog játszani.

A két fél között nem folytak tárgyalások azóta, hogy bizonyíték került elő a bucsai, irpinyi és más, Kijev közeli településeken történt mészárlásokról. A frontvonalakon azonban minimális a mozgás Liszicsanszk június végi eleste óta. Egyre inkább úgy tűnik, hogy mindkét fél kimerült a harcban.

Hirdetés

2. Ukrajna nem rendelkezik hatékony fegyverekkel az ellentámadáshoz

Ukrajna szeretné visszafoglalni a Dnyepertől nyugatra fekvő Herszon városát. A kormány egyik magas rangú tisztségviselője viszont elismerte: nincs elég kapacitásunk ahhoz, hogy visszaszorítsák az ellenséget. Kijev stratégiáját a nagy hatótávolságú rakétatámadásokra és a különleges erők merész rajtaütéseire helyezte át a mélyen a frontvonal mögött lévő orosz támaszpontok ellen.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kulcsfontosságú tanácsadója szerint a cél az volt, hogy „káoszt teremtsenek az orosz erőkön belül”. Bár ez tompítja a megszállók hatékonyságát, nem valószínű, hogy összeomlanak és önként feladják Herszon városát, ahogy azt egyes ukrán tisztségviselők remélték.

3. Oroszország még mindig szeretne előre törni, de a figyelme valószínűleg az elfoglalt területek megtartására és azok annektálására fog irányulni

Oroszországnak nincs más új támadási terve, mint a tüzérség tömeges bevetése, a városok és települések lerombolása és a lassú előrehaladás. A szakértő szerint ezt részben azért teszi, mert ez hatékony, részben pedig azért, hogy minimalizálja a veszteségeket. Ezt a stratégiát folytatja a Donbászban, Bahmut környékén, de az előrehaladás lassú, részben azért, mert egyes erőket át kellett csoportosítania Herszonhoz.

Hirdetés

Lehet, hogy a Kreml nem érte el azt, amit a háború elején remélt, de Oroszország ma már nagy kiterjedésű ukrán területeket birtokol keleten és délen, és gyakran emlegeti a népszavazások megtartását

4. A tél újabb menekültválságot fog előidézni

A tél mindkét fél stratégiai gondolkodásában az egyik legfontosabb tényező. Ukrajna már most aggódik a humanitárius kérdések miatt, mert Donyeck megyében és más harcok sújtotta területeken nincs gázfűtés a lakóházak számára. Egy tisztségviselő azt jósolta, hogy télen újabb migrációs hullám indulhat, és mintegy 2 millió ember lépheti át a határt Lengyelországba.

Az oroszok a telet lehetőségnek tekintik. Ukrajna attól tart, hogy Oroszország célba veszi az energiahálózatát, ami még súlyosabbá teszi a fűtési helyzetet, és egyszerűen leállíthatja a zaporizzsjai atomerőművet. Moszkva azt is szeretné elérni, hogy a Nyugat még tovább szenvedjen az energiaköltségek miatt, és minden oka megvan arra, hogy fokozza a nyomást.

A tavasz az újabb intenzív összecsapásokról szólhat.

Hirdetés
Hirdetés

5. A Nyugatnak el kell döntenie: akarja-e, hogy Ukrajna győzzön

A szakértő úgy véli, Ukrajna a nyugati katonai segítség nélkül vereséget szenvedett volna. Kiemelte: a Nyugat eddig egyetlen egyszer sem szállított annyi tüzérséget vagy más olyan fegyvert, például vadászgépeket, amelyek lehetővé tették volna Kijev számára, hogy visszaszorítsa a megszállókat. A politikusok arról beszélnek, hogy Oroszországot a háború előtti határokhoz kell visszaszorítani, de nem biztosítanak Ukrajnának elég eszközt ehhez.

Ugyanakkor Ukrajnának egyre nagyobb humanitárius szükségletei vannak. Az újjáépítésre például közel sincs elég pénz. A Kijevtől északkeletre és északnyugatra található településeken sok ház még öt hónappal az oroszok távozása után is romokban hever, és a kétségbeesett lakosok gyakran garázsokban vagy ideiglenes építményekben élnek.

A belső menekültek gyakran kénytelenek iskolákban vagy óvodákban lakni, olyan ideiglenes szállásokon, ahol az emberek nehezen tudnak hosszabb ideig maradni. A háború miatt havonta 5 milliárd dollár költségvetési hiány keletkezik; a segélyezés és az újjáépítés ennek többszörösébe fog kerülni.

ukrinform.hu

Hirdetés
loading...
Exit mobile version