Nyílt levélben foglalta össze tapasztalatait, egyúttal vont lehangoló mérleget Angela Merkel Németországáról Florian Stumfall, a német Keresztényszociális Unió (CSU) egyik legrégebb óta hivatalban lévő politikusa. Az egykori európai parlamenti képviselő és lapszerkesztő 52 év párttagság után nyugdíjba vonul. Ebből az alkalomból írta meg gondolatait Markus Södernek, a CSU bajorországi elnökének.
Florian Stumfall levele szerint – amelyet a Tichys Einblick című konzervatív weboldal idézett – Merkel kancellárságának vége felé Németországban a következő a helyzet:
Ki garantálja a biztonságot?
A nagyvárosokban vannak olyan városrészek, ahol a német törvények már nem érvényesülnek az idegen kultúrájú klánok uralma miatt. Ezekben egyre több támadás éri munkájuk során a mentősöket, a rendőröket, a tűzoltókat és a segélyszolgálatok munkatársait is.
„Mindennek oka a 2015 óta tartó korlátlan bevándorlás politikája. Évente több városnyi idegen érkezik az országba, többnyire illegálisan és hatósági bejelentés nélkül” – fogalmaz Stumfall.
A politikus szerint ennek további következményeivel is számolni kell. „Németországban szociológiai értelemben az időskori és a fiatalkori szegénység, valamint a lakáshiány jelenti a legnagyobb problémát, továbbá az, hogy az lakosság iskolázottsági szintje mindenütt csökken. Az egyetemek kénytelenek alapfokú (német nyelvű) írás- és számtani kurzusokat tartani.”
Nincs többé szólásszabadság
„A véleménynyilvánítás szabadságát egyre inkább korlátozzák” – írja a veterán politikus. Nagy szerepet játszik ebben egy nemrég elfogadott törvény, az úgynevezett Netzwerkumsetzungsgesetz, amely lehetővé teszi a közszereplők széles körű ellenőrzését és cenzúrázását.
„Azok a médiaszereplők és akadémikusok, akik nem követik a kormány irányvonalát, az állásuk elvesztését kockáztatják” – véli Stumfall.
Kiemelten utal Sucharit Bhakdi thai-német mikrobiológus professzorra, aki a koronavírus-járvány kitörése idején szkeptikus volt annak közép- és hosszútávú hatásaival szemben. A professzor megírta nézeteit egy könyvben, „de ezért a katedrájával fizetett.”
Stumfall arra is rámutat, hogy az Angela Merkel által évtizedekig vezetett Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) népszerűsége korábban stabilan 40 százalékpont felett állt. „Ez az utóbbi időben jóval 20 százalékpont alá süllyedt. A középosztálynak alig-alig maradt politikai képviselete a CDU-ban, és a kereszténydemokratákkal karöltve politizáló CSU is megszenvedte ezt” – mutat rá a konzervatív politikus.
Pusztul az infrastruktúra
A veterán politikus arra is felhívta Söder figyelmét, hogy „Németországban az utak és a hidak egyre kevésbé felelnek meg a műszaki előírásoknak; a vasúti- és az elektromos hálózat elavult, bármikor összeomolhat. A hagyományosan erős német iparágak, mint az autógyártás, a vegyipar és a gyógyszeripar hanyatlásnak indultak.”
„Az egészségügyi rendszer romokban hever, orvoshiány és reménytelenül túlterhelt kórházak jellemzik. Németországban, amely egykor a »világ gyógyszertára« volt, hiánycikknek számítanak bizonyos orvosságok” – világít rá Stumfall a megdöbbentő valóságra.
Közröhej tárgyává vált a hadsereg
A Bundeswehr „a cselekvésképtelenség határán” van, viszont nemzetközi köztelezettségei miatt egyre több feladatot kell vállalnia idegen hadszíntereken. Emiatt a német hadsereg elérte a terhelhetőség határát, a katonák kimerültek, és Németország „a nemzetközi joggal szembe menve” volt jelen Afganisztánban – véli Florian Stumfall.
Különalku védi az országot az államcsődtől?
„Az államadósság a bruttó hazai termék alig több mint 60 százalékát teszi ki, ami csak annak köszönhető, hogy az EKB (Európai Központi Bank) politikája miatt nem kell kamatot fizetnünk. Ha hozzávesszük az implicit adósságokat is, azaz az állam kötelezettségvállalásait a polgárok kintlévőségeire (hiteleire), akkor a teljes államadósság mintegy 7,5 billió eurót tesz ki. Ugyanakkor Németországban az adó- és járulékterhek a legmagasabbak közé tartoznak a világon.” – írta a levélben.
A CSU-s veterán úgy véli, a német gazdaság ma már nem állja ki a versenytársakkal való összehasonlítást.
„A munkaerő fajlagos költségei emelkednek, a termelékenység csökken. Évtizedekig ez a két paraméter volt Németország teljesítményének mértéke. Az energetikai (zöld) átállás azonban munkahelyek százezreit veszélyezteti: mindez az energiaárak emelkedéséhez vezetett, miközben fenyegető bizonytalanságot okozott az energiaellátásban.”
„Ha ez így folytatódik, Németországot az ipari katasztrófa veszélye fenyegeti” – hangzik a távozó CSU-s politikus lesújtó verdiktje.
Forrás: hirado.hu