Durva ellentmondásokra derült fény a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban
Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedésére számítanak a magyarok, szeretnének már 60 éves koruk előtt nyugdíjba vonulni. A 30-59 évesek meglehetősen pesszimisták a várható nyugdíj szempontjából: arra számítanak, hogy átlagosan a fizetésük 47 százalékát kapják majd készhez, miután betöltötték a korhatárt.
A válaszadók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, azonban várakozásuk szerint ezt – a korhatár emelkedése miatt – majd csak 69 évesen tehetik meg – derül ki a K&H biztos jövő indexéből.
Markáns különbséget tárt fel a bank legfrissebb kutatása a megtakarítások, a nyugdíjba vonulás és az anyagi helyzet megítélését nézve. A biztos jövő index szerint a magyarok a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése ellenére, inkább korábban – átlagosan 57 évesen – hagynák abba a munkát (A nők 55 évesen, a férfiak 60 évesen). A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen tenné ugyanezt. A valóságban azonban arra számítanak, hogy átlagosan csak 69 évesen kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket – ez 4 évvel haladja meg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt.
Minél fiatalabb valaki, annál magasabb nyugdíjkorhatárra tippel – mondta el Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákét felelős vezetője.
A legpesszimistábbak a 30-asok, akik várakozásaik szerint átlagosan 71 évesen mennek majd nyugdíjba, míg az 50-esek még „csak” 67 éves korra számítanak. A válaszadók mindössze 3 százaléka tartja realitásnak, hogy 60 éves kora előtt képes lesz nyugdíjba vonulni.
Bár a vágyak a korai nyugdíjazásról szólnak, a kutatásból kiderül az is, hogy a válaszadók 78 százaléka arra számít, hogy nyugdíjasként is tovább dolgozik majd. Ezzel összefüggésben a jövőbeli egészségi állapotukat pozitívan látják: a megkérdezettek 44 százaléka gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz és mindössze 17-17 százalék számít arra, hogy megromlott egészsége miatt kórházi, vagy otthoni ápolásra szorul majd.
Ennek ellenére egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalékuk nem megy táppénzre, hanem betegen is dolgozik, 55 százalékuk jár csak szűrővizsgálatra és mindössze 45 százalékuk sportol rendszeresen.
A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok véleménye szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. A válaszadók ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg azt az átlagos összeget, aminél kevesebből egy nyugdíjas már nem tud megélni. A többség arra számít, hogy a mostani lakásában lakik nyugdíjasként is, 48 százalékuk viszont attól tart, hogy ennek fenntartása problémát okoz majd.
A megtakarítással rendelkezők tábora a 2017-es 63 százalékkal 70 százalékra nőtt a 30-59 évesek körében, miközben 37 százalékról 30 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek nincs semmilyen tartaléka. A K&H szerint a megtakarítással rendelkezők tartalékainak átlagos összege 1,2 millió forintra rúgott. Ugyanakkor a válaszadók 33 százalékának kevesebb, mint 500 ezer forint tartaléka van.
A szakember szerint nem meglepő, hogy a magyarok így átlagosan csak 6 hónapot tudnának átvészelni jövedelem híján, míg a válaszadók 40 százaléka csak 1 hónapig tudna megélni megtakarításaiból.
A felmérés szerint a megkérdezettek azt várják, hogy a mostani jövedelmük átlagosan 47 százalékát kapják majd nyugdíjasként. A válaszok azonban elég változatosak: 8 százalékuk szerint egyáltalán nem kapnak majd nyugdíjat, 13 százalékuk pedig nem tudja, mire számíthat. Mindössze 5 százalékuk számít arra, hogy fizetésük 80-89 százalékához hozzájutnak majd nyugdíjasként.
Kuruc Péter szerint megállapítható, hogy minél közelebb van valaki a korhatárhoz, annál inkább optimista a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan.
Forrás: napi.hu
