Az ECB irányító testületének tagjai várhatóan nem tesznek eleget a német alkotmánybíróság döntésének, így akár durva huzavona is indulhat Németország és az EU között. Ez pedig akár komoly zavart is okozhat az eurózóna gazdaságát menteni hivatott program végrehajtásában. Merkel közbelépését várják.
Az Európai Központi Bank (ECB) várhatóan nem tesz eleget a német alkotmánybíróság keddi határozatában foglaltaknak, s nem lesz hajlandó megindokolni a kvantitatív lazítási programja részeként végrehajtott kötvényvásárlásokat – nyilatkozta a Financial Times-nak a bank kormányzótanácsának négy tagja is. Szerintük ugyanis egy ilyen lépés csorbítaná az európai jegybank függetlenségét, s megnyitná az utat annak, hogy az intézményre nyomást gyakoroljanak a tagállamok bíróságai. Elmondásuk szerint a kormányzótanács tagjai többségének egyezik ebben a véleménye.
A német alkotmánybíróság ugyanis kedden arra kötelezte a német kormányt, hogy szerezzen bizonyosságot arról, az ECB gondosan felmérte lazítási programjának gazdasági és fiskális hatásai nem múlták-e felül a jegybak más monetáris politikai céljait. Erre elvileg három hónap lenne, s ha erre az ECB nem nyújt kellő bizonyítékot, akkor megtilthatják a Bundesbanknak a programban való részvételt. Sőt arra is kötelezhetik, hogy adja el a program során vásárolt kötvényeit.
Az ítélet az ECB lazítási programjának egyik 2015-ben elindult részprogramjára vonatkozott, s nem érinti a koronavírus kárainak enyhítésére meghirdetett 750 milliárd eurós új eszközvásárlási programot. Ugyanakkor meglehetősen furcsa lenne, ha a bíróság ítélete nyomán a Bundesbanknak el kellene adnia mintegy 500 milliárd eurónyi eurózónás kötvényt épp akkor, amikor az ECB célja további kötvények vásárlásra lenne.
A bíróság érvelése nevetséges, és könnyedén válaszolni tudnánk nekik akár öt percben is a feltett kérdésekre, de egyáltalán nem szabad ezt tennünk – mondta az egyik kormányzó a brit pénzügyi lapnak. Ez volt a véleménye 24 másik tagnak is az ECB legfőbb döntéshozó testületén belül azon a konferenciahíváson, amelyen a német bírósági ítéletet vitatták meg.
Mi a kockázata annak, ha válaszolunk? Ha kamatot kell emelnünk, akkor majd egy másik bíróság egy másik tagállamból beperel minket ezért? És azután mi következik? – tette fel a kérdést a tanácstag.
Véleményem szerint semmilyen speciális választ nem szabad adnunk a német bíróságnak – mondta egy másik tanácstag a napilapnak. Egy harmadik arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság egyáltalán nem vette figyelembe azokat az alapos kutatásokat és számításokat, amelyek a kötvényvásárlások hatásait előzetesen és utólagosan is vizsgálták. Felvetődött ötletként, hogy válaszul ezeket az elemzéseket nyilvánosan elérhetővé tennék az ECB honlapján.
Ha jól értem, az ítélet nem minket, hanem a német kormányt és parlamentet kötelezi. Mi folytatni fogjuk, amit eddig is csináltunk, a bíróság nem fog formális választ kapni az ECB-től – mondta egy tanácstag.
Az európai jegybank hivatalosan még nem hozott döntést a kérdésben. Többen azon a véleményen voltak, hogy igazából a Bundesbanknak kellene megfelelő bizonyítékokkal szolgálnia a német parlament és kormány felé. Ebben az esetben viszont az a helyzet állna elő, hogy Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke kellene megvédje az ECB 2,2 billió eurónyi kötvényvásárlási programját, úgy, hogy az ECB-n belül annak egyik leghevesebb ellenzője volt.
Nem lennék meglepve, ha a vita egy pontján valahogy Angela Merkel német kancellár közbelépne, hogy megoldja azt – mondta egy tanácstag. Volt olyan vélemény, hogy az ECB csak az Európai Bíróságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, a tagállamok bíróságainak hatásköre nem terjed ki rá.
Forrás: napi.hu