Az Európai Unió Bírósága megtiltotta pszichológus szakértők alkalmazását a menekültügyi eljárásokban. A testület csütörtöki ítéletével tulajdonképpen a Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottság álláspontját juttatta kifejezésre. Komoly a veszélye annak, hogy a jövőben egyre több migráns jelenik meg a határainkon azt hangoztatva, hogy homoszexuális, ezért be kell őt engedni.
Migráns tömegek előtt tárhatja ki hazánk kapuit az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi testület ugyanis csütörtökön úgy határozott: a jövőben nem vizsgálhatók pszichológiai tesztekkel a menekültkérelmet benyújtók szexuális szokásai. Ebből az következhet, hogy a jövőben azzal, ha az illető meggyőzően előadja, hogy ő egy hazájában üldözött homoszexuális, bárki bebocsátást nyerhet országunkba, hiszen a vonatkozó nemzetközi egyezmények tiltják a menedékkérők visszaküldését oda, ahol életük, testi épségük bármi okból veszélybe kerülhet. Az afrikai államok pedig – akárcsak az iszlám világ országai – többnyire szigorúan, helyenként halállal büntetik az egyneműek testi kapcsolatát.
A döntés a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által százmilliókkal támogatott Helsinki Bizottság sikere, és az unió valamennyi tagországára nézve kötelező erejű. Az emberi jogi fundamentalisták évek óta küzdenek azért, hogy lebontsák azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek megnehezítik a migránsok Európába juttatását. A stratégiai pereskedés, az igazságügyi dolgozók érzékenyítése egyaránt ezt a célt szolgálta és szolgálja. E tekintetben figyelemre méltó, hogy az ítéletet megalapozó ügy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik ítészének megkeresésére került Luxembourgba. A bíró azért fordult a testülethez, mert kétségei támadtak a magyar gyakorlat jog- és szakszerűségéről.
Hazánkban a menekültügyi hatóságnál nem szokás „bemondásra” mindent elhinni a menedékkérőknek. Ha például valaki arra hivatkozik, hogy ő homoszexuális, gyakran szakértővel is megvizsgáltatják az illetőt.
Ez történt 2015 áprilisában is egy nigériai férfival, ám ő megbukott a pszichológiai teszten. Kérelmét ezért elutasították, a Helsinki Bizottság azonban felkarolta az ügyet. A luxembourgi testülethez forduló szegedi bíró végül is két kérdést tett fel az unió bíróságának. Az egyik, hogy a magyar hatóságok vizsgálhatják-e a menedékkérő szexuális irányultságára vonatkozó nyilatkozatait pszichológus szakértői vélemény alapján. S ha a válasz nemleges, akkor mi a teendő; léteznek-e olyan módszerek, amelyeket a nemzeti hatóságok felhasználhatnak az eljárásaikban? Luxembourg az első kérdésre határozott nemmel felelt – egyebek között azzal indokolva az elutasítást, hogy a pszichológiai vizsgálat súlyosan sérti a migránsok jogát a magánélethez.
Ami pedig az alkalmazható módszert illeti, bár az unió bírósága nem nevezte meg a szervezetet, de lényegében a Helsinki Bizottság által kidolgozott és propagált szavahihetőség-vizsgálatot ajánlotta a menekültügyi hatóságok figyelmébe.
– Az unió bíróságának döntése újabb bizonyíték a Soros-szervezetek brüsszeli lobbitevékenységére, amelynek célja, hogy minél több bevándorlót hozhassanak be Európába – kommentálta döntését Völner Pál.
Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: „Pontosan tudjuk, hogy a bevándorlók jelentős része hazudik az életkoráról, még a származásáról is, ugyanígy a szexuális irányultságukról is sokan képesek hazudni.
A bevándorlásszervező Soros-hálózat pedig ehhez asszisztál, amikor fellép az olyan eljárások ellen, amelyek bármilyen módon szűrni, azonosítani próbálják a migránsokat” – fűzte hozzá. Völner Pál jelezte: a luxembourgi bíróság döntéséről mindent elmond, hogy az ügyben nem hallgatták meg a téma szakértőit, a bírák maguk határoztak. Márpedig az államtitkár szerint ha a menekültügyi eljárásban használt ellenőrző tesztek rosszak, akkor azt a pszichológus szakmának kell kimondania, nem egy bíróságnak.
„Nem hiszem, hogy például a kifejezetten ezzel a témával foglalkozó pszichológus szakértőkön kívül bárki tisztában lenne vagy tisztában kellene lennie több tucat fajta szexuális irányultsággal” – mutatott rá.
Hasonló álláspontra helyezkedett az Alapjogokért Központ is, amelynek stratégiai igazgatója közölte: a luxembourgi bíróság ítélete ékes példája annak, hogy az emberi jogi fundamentalisták tevékenysége hova vezet.
– Ennek a testületnek mostanra fontosabbak a mondvacsinált kisebbségek jogai, mint az írott jog vagy akár az igazság. Mint az adott ügy mutatja, még az általuk egyébként dicsőített tudomány vívmányait is hajlandók semmibe venni, ha az ügy úgy kívánja.
Ez ugyanaz az eset, mint Németországban, ahol az orvosok jelentős része nem hajlandó elvégezni a kormeghatározáshoz szükséges vizsgálatokat. Ezekre azért lenne szükség, hogy a magukat kiskorúnak hazudó migránsokat lebuktathassák, de az érzékenyített értelmiségieknek fontosabbak a bevándorlók érdekei, mint a jog és az igazság érvényre juttatása – fejtette ki Kovács István. Az Alapjogokért Központ elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet egy lényeges körülményre: fel sem kellene, hogy vetődjön a kérdés, hogy egy Magyarországra érkező afgán, pakisztáni vagy nigériai kérelmező csakugyan homoszexuális-e, mert így sem, úgy sem jár neki menedékjog, hiszen bizonyos, hogy nem hazánk az első biztonságos ország számukra.
– A menekültügyi hatóságnak és a bíróságoknak ebből kellene kiindulniuk, de sok hazai bíró is magáénak vallja az emberi jogi fundamentalista nézeteket – jelezte a szakértő.
Forrás: magyaridok.hu