Egyelőre bajban van Merkel pártja
Nem sikerült az önként vállalt határidőre, vasárnapra kiválasztani Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjét – adta hírül az MTI. A feladatot Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök és Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is vállalná.
A jelöltséget április 11-én Berlinben egy közös sajtótájékoztatón jelentették be, és jelezték, hogy igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg a hét végéig dönteni.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lap beszámolója szerint péntek este és szombaton is több órán keresztül beszéltek telefonon, de csak azt tudták megállapítani, hogy továbbra is mindketten készen állnak kancellárjelöltként vezetni a pártszövetséget a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában, majd kancellárként dolgozni Németország következő szövetségi kormányában.
A Bild című lap vasárnap a hírportálján azt írta, hogy a két pártelnök, illetve a szűkebb párton belüli munkatársi, támogatói körből szerveződött küldöttségek vasárnapi egyeztetései sem vezettek eredményre.
Ugyancsak a Bild értesülése szerint a közös Bundestag-frakcióban egyre erősebb a törekvés, hogy a 200 CDU-s és a 45 CSU-s politikusból álló képviselőcsoport a párt egyetlen közös testületeként magához vonja és egy szavazással eldöntse a kérdést. A kezdeményezők már össze is gyűjtöttek elég aláírást ahhoz, hogy napirendre vegyék az ügyet.
A következő frakcióülés hétfő délelőtt kezdődik, és kedden és szerdán is tanácskozik a képviselőcsoport. Legutóbb kedden, április 13-án tárgyaltak a kancellárjelölt kiválasztásáról. A tanácskozáson meghívott vendégként mindkét pártelnök részt vett. A zárt ülésről szóló sajtóbeszámolók szerint a legtöbb felszólaló, köztük számos CDU-s képviselő Markus Söder jelölését szorgalmazta.
Markus Söder és követői főleg azzal érvelnek, hogy a CSU-elnök országos választói támogatottsága nagyságrendekkel meghaladja Armin Lashetét. A CDU elnökének táborából elsősorban az az érv hallható, hogy a népszerűségi mutatók gyorsan változhatnak, Armin Laschet pedig megbízható, nézeteit nem gyakran váltogató politikus, és nem megosztó személyiség. Armin Laschet támogatói rendszerint azt is felidézik, hogy a CSU Markus Söder vezetésével története legrosszabb eredményét érte el a 2018-as bajorországi törvényhozási (Landtag-) választáson, vagyis Söder személye önmagában nem garancia a sikerre.
A több mint hetven éve létrehozott pártszövetség hagyományai szerint a kancellárjelöltség a CDU elnökét illeti, mert a CDU a szövetség nagyobbik – a 16 tartomány közül 15-ben működő – tagja. Ez azt jelenti, hogy elsőként a CDU elnöke nyilatkozhat arról, hogy vállalja-e a feladatot, és kit javasol maga helyett, ha nem kíván élni a lehetőséggel.
Eddig egyszer fordult elő, hogy a csak Bajorországban működő CSU nem értett egyet a testvérpárt vezetőjének javaslatával, és a vita végére a Bundestag-frakció tett pontot. Ez 1979-ben történt, akkor Helmut Kohl CDU-elnök Ernst Albrecht alsó-szászországi miniszterelnököt – Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök édesapját – javasolta kancellárjelöltnek, a frakció viszont Franz-Josef Strauss CSU-elnök, bajor kormányfő mellett döntött, akinek vezetésével azonban a CDU/CSU végül nem került kormányra az 1980-as Bundestag-választáson.
A vita ezúttal is súlyos feszültséget okozott a két párt viszonyában és a CDU-ban is. Az elnökség és a választmány ugyan hétfőn szinte egy emberként kiállt Armin Laschet mellett, és a támogatásáról biztosította őt többek között Friedrich Merz, aki januárban még az ellenfele volt az elnökválasztáson, valamint Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök, a CDU legtekintélyesebb politikusa is. Azonban a hét végére több befolyásos CDU-s, köztük tartományi miniszterelnökök és tartományi pártszervezetek vezetői nyilvánosan kétségbe vonták, hogy Armin Laschet lenne a leginkább megfelelő a kancellárjelölt szerepére.
Tovább nehezítheti a döntést, hogy a CDU/CSU országos választói támogatottsága a mind hevesebb vita közben nem gyengült tovább, hanem erősödött, a legutóbbi felmérések szerint 28-31 százalék között van, szemben az egy héttel korábbi 26 százalék körüli szinttel.
A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, azt az üzenetet közvetíti a választóknak, hogy az adott párt – vagy pártszövetség – azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői – írta az MTI.
Forrás: napi.hu
